A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSÁRÓL

 

Az Országgyűlés a 2007. évi C. törvénnyel döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) módosításáról, amely a Magyar Közlöny 2007. július 9-én megjelent 91. számában (6897–6907. o.) került közzétételre. A közalkalmazotti törvény kiegészítéseként a Magyar Közlöny 105. számában (8036–8039. o.) megjelent a törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) módosításáról rendelkező 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet.

Az alábbi összefoglaló a módosító jogszabályok pedagógus közalkalmazottakat érintő lényegesebb rendelkezéseit mutatja be rendszerbe szedve, segítve ezáltal a száraz törvényszövegben történő eligazodást.

 

1.)   A kötelező pályáztatás rendszere (Kjt. 20/A–20/B. §)

 

Közalkalmazotti jogviszony főszabály szerint pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

Főszabály alóli kivétel, ha felmentés okának felmerülése esetén a munkavállaló a munkáltató felajánlására írásban nyilatkozik a munkáltató által iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségügyi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör elfogadásáról (Kjt. 30/C. §). A felajánlás elfogadásából keletkező áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül is létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ez esetben a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését.

A pályázati felhívásban meg kell jelölni:

a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői megbízás megnevezését,

b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladatokat,

c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,

d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá

e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.

 

Közzététel:

·         A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit

a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenően, ha a fenntartó

aa) önkormányzat, a székhelyén,

ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtől számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. A Személyügyi Központ internetes oldalán való közzétételre vonatkozó szabályok 2008. január 1-jétől lépnek hatályba. Ennek kereteit meghatározó kormányrendelet jelenleg még nem jelent meg.

·         A pályázati felhívást az előzőeken kívül az oktató-nevelő munkát végző intézményeknek az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenniük. A pályázat benyújtásának határideje – ha a pályázat hosszabb határidőt nem állapít meg – az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában történt közzétételtől számított harminc nap.

·         Nem kötelező nyilvános pályázat meghirdetése, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor.

 

A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg. A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

 

2.)   A kötelező próbaidő alkalmazása (Kjt. 21/A. §, R. 3/A. §)

 

A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

 

Kivételek:

·         Áthelyezés, illetve meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén a próbaidő kikötése nem alkalmazható. Azonos felek közötti újabb kinevezés esetén nem lehet próbaidőt megállapítani. Ettől eltérően, próbaidőt kell megállapítani, ha

a) a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (12) bekezdése szerint szűnt meg (azaz a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap), és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező, vagy

b) a kinevezést megelőző közalkalmazotti, közszolgálati, ügyészségi, illetve bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonya fegyelmi büntetéssel vagy – ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot – tartós alkalmatlanság, illetve nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel került megszüntetésre.

·         A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a próbaidőt nem lehet megállapítani.

Ennek a felhatalmazásnak eleget téve a R. meghatározta ezen eseteket. Így ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek

a)       az oklevélszerzését (záróvizsgáját) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette,

b)       határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták,

c)       határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt R. 3. §-a alapján már határozott időre foglalkoztatták [a) az a közalkalmazott, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít; b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át; c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.]

feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.

 

3.)   A gyakornoki idő (Kjt. 22. §)

 

Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal.

 

Azt, hogy mi minősül az alaptevékenység ellátásával összefüggő munkakörnek, a R. 4. §-a határozza meg:

A gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására – a R. mellékletében meghatározottak szerint – pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki

a) az előző bekezdésben felsorolt bármilyen munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, illetve

b) rendelkezik pedagógus szakvizsgával.

 

A szakmai gyakorlat az alábbi esetekben szerezhető meg:

a) a 87/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdése a) pontjában felsorolt jogviszonyok, valamint

b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység során. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni!

 

A gyakornoki idő tartama

 

A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó munkakörökben három év. A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a más közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatóhoz történő áthelyezés!

A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama.

 

A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről.

 

Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik megfelelő egyenértékű szakmai gyakorlattal, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ez esetben a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszonyt nem szünteti meg.

 

Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt

a) „nem megfelelő minősítés” miatt megszűnik, vagy

b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került.

 

A szakmai követelmények rendje

 

A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait. Ezen felhatalmazás alapján a R. 4/A–4/C. §-ok rendelkezései az alábbi részletszabályokat tartalmazzák.

 

4/A. § (1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó szakmai kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás.

(2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje

a) az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, minőségirányítási programját, kollektív szerződését,

b) az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok – Kt.-ban meghatározott – jogait és kötelezettségeit,

d) a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket,

e) a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását.

(3) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok

a) megismerje a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait,

b) megismerje az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit,

c) alkalmassá váljon a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók egyéni fejlesztésére (hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, tehetséges tanulókkal való foglalkozás),

d) elmélyítse az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket (a továbbiakban a (2)–(3) bekezdésben felsoroltak: szakterületek).

(4) Közoktatási intézményen belül történő munkakör változás esetén a gyakornoktól nem lehet megkövetelni a már teljesített általános követelmények elsajátításának megismétlését.

(5) A számonkérés feltételeit, a gyakornoki minősítés különös szabályait a közoktatási intézmény gyakornoki szabályzata tartalmazza. A gyakornoki szabályzatban kell meghatározni továbbá a szakmai követelményrendszert, valamint a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

(6) A munkáltató szakterületenként szakmai vezetőt (segítőt) jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai vezető (segítő) a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint – szövegesen – értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a szakmai vezetők (segítők) együttesen kialakított véleményét.

(7) A szakmai vezető (segítő) felkészíti a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tervező munkára, e körben

a) az iskola helyi tantervében, az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására,

b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) célszerű megválasztására,

c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására,

d) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására.

(8) A szakmai vezető (segítő) szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, továbbá – ha igényli – konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(9) A szakmai vezetőt (segítőt) a (7)–(8) bekezdésben rögzített feladatok ellátásáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésként a (8) bekezdés szerint megtartott órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg.

4/B. § (1) A gyakornoki szabályzatot az intézmény vezetője adja ki. A gyakornoki szabályzat kialakítása során egyeztetni kell az érintett szakmai munkaközösségekkel. A gyakornoki szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri a nevelőtestület véleményét.

(2) A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

4/C. § (1) A gyakornok részére a gyakornoki idő alatt a heti kötelező óraszám felett tanítás, foglalkozás megtartása csak e rendelet 11/A. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott okból rendelhető el. A munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében a gyakornok munkaköri feladatként csak a következők teljesítésére köteles: részt vesz a nevelőtestület munkájában, és ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat.

(2) A munkáltató az e rendelet 11/B. §-ában meghatározott feladat-ellátási terv készítésénél a szakmai vezető (segítő) tevékenységét a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok elosztásánál köteles figyelembe venni.

(3) A gyakornok részére osztályfőnöki megbízás csak írásban adott hozzájárulásával adható.

 

R. 20. § (2) Az e rendelet szerinti gyakornoki szabályzatot 2007. december 31-éig kell elkészíteni azzal, hogy eddig az időpontig az érintett előírásokat, követelményeket a munkáltató állapítja meg.

 

A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő javaslatát is köteles meghallgatni, valamint

b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.

A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdés szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

 

Egyéb joghatások

A gyakornoki idő tartama alatt bekövetkező felmentés esetén nincs a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége, nem alkalmazhatóak a Kjt. fegyelmi jogra és eljárásra vonatkozó rendelkezései, azonban a jogviszony rendkívüli felmentéssel megszüntethető!

 

4.)   Magasabb vezetői, vezetői megbízás megszüntetése (Kjt. 23. §)

 

·         A magasabb vezető, valamint vezető beosztás ellátásáról a közalkalmazott lemondhat. A lemondást követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

·         A megbízás visszavonása, valamint a határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

 

Ezek a jogszabályi rendelkezések 2008. január 1-jétől hatályosak. A törvény hatálybalépése (2007. szeptember 1.) és 2007. december 31. között a munkáltató a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti vagy más, iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség.


 

 

5.)   A fenntartói jog átadásával kapcsolatos szabályok pontosítása (Kjt. 25/C. §)

 

A pontosítás azon esetkört célozza, amikor az átadási szándék bejelentésével kapcsolatos tájékoztatást megelőzően elindul a jogviszony megszüntetésének folyamata, amely lehetséges, hogy csak a tényleges átadást követően realizálódik.

 

A 25/A–25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha az átadást legalább 30 nappal megelőző tájékoztatás (25/A. § (2) bekezdés) szerinti időpont előtt

a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve

b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is – alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Ezen időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén az átadás időpontját követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, illetőleg ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

 

Az átadás meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj figyelembevételével kell meghatározni.

 

6.)   A felmentés, végkielégítés rendszerében bekövetkezett lényegi változások

 

·         Jelen összefoglaló 4. pontjában említettek alapján 2007. szeptember 1. napját követően közölt felmentések vonatkozásában nincs a munkáltatónak felmentési lehetősége a magasabb vezető, vezető megbízás visszavonása, vagy határozott idejének lejártakor, amennyiben az eredeti vagy más munkakörben történő továbbfoglalkoztatás nem lehetséges.

·         Amennyiben a felmentés indoka a közalkalmazott tartós alkalmatlansága, nem megfelelő munkavégzése – az egészségügyi alkalmatlanság eseteit kivéve – a felmentési idő 30 napra rövidül.

·         Mivel a gyakornoki idő alatti foglalkoztatásra nem alkalmazhatóak a közalkalmazotti fegyelmi jog szabályai, a jogalkotó kvázi fegyelmi vétségként ennek időtartamára intézményesíti a rendkívüli felmentés intézményét az alábbiak szerint:

 

Kjt. 33/A. § (1) A munkáltató a gyakornoki idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

(4) Rendkívüli felmentés esetén – e törvényben előírt kivételektől eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.

 

bullet A jogalkotó igyekszik megteremteni valamennyi garanciáját annak, hogy amennyiben van betölthető álláshely a munkáltatónál, vagy a fenntartó (esetlegesen másik fenntartó) által működtetett valamely hasonló intézményben, a közalkalmazott a munka világában tartható legyen. Amennyiben ezen törekvések ellenére a közalkalmazott további foglalkoztatásához, áthelyezéséhez nem járul hozzá, a jogalkotó csökkentett összegű végkielégítést irányoz elő részére az alábbi szabályok szerint:

 

Kjt. 37. § (9) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert kérelme alapján a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,

c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy

d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.”

 

7.)   A létszámcsökkentés „kiváltása” részmunkaidős foglalkoztatással (Kjt. 30/B. §)

 

A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén (vagyis amennyiben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése – különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése – következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség) nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének olyan tartalmú módosítását, hogy munkaidejük együttes mértéke ne haladja meg a tervezett felmentéssel esetlegesen érintett közalkalmazotti létszámhoz kapcsolódó, a kérelem benyújtásakor érvényes munkaidő mértékének a felét. A kérelmet valamennyi érintett közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét.

 

A kissé „nyakatekert” megfogalmazás az alábbi példán bemutatott jogalkotói célt kívánja előmozdítani: amennyiben 4 teljes munkaidőben foglalkoztatott állományból 2 fő létszámcsökkentése lenne indokolt, valamennyi közalkalmazott együttesen írásban kérheti, hogy továbbra is 4 közalkalmazott maradjon meg félállásban.

 

A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.

 

8.)   A munkáltató munkahely-felajánlási kötelezettségének rendje (Kjt. 30/A. § és 30/C. §)

 

A jogszabály szigorú eljárási követelményeket támaszt tervezett felmentések esetén, amelynek lényege, hogy addig ne kerülhessen sor felmentésre, ameddig a munkáltató szervezeti rendjén belül, vagy fenntartója által fenntartott más hasonló munkahelyen képzettségének megfelelő más betöltetlen munkakör részére felajánlható. Az ilyen esetben felmerülő eljárási lépések logikai rendben az alábbiak:

 

8.1. Felmentésre okot adó valamely körülmény fennállása esetén – a tartós alkalmatlanság, vagy nem megfelelő munkavégzés eseteit kivéve – a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja

a) a munkáltatón belül,

b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve

c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz

az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről.

 

8.2. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.

 

8.3. Ha a közalkalmazott kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg a b) pontjában említett másik munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók. Másik munkáltatónál betöltetlen munkakörről csak e munkáltató vezetőjének egyetértésével adható tájékoztatás.

 

8.4. A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat

a) a felajánlható munkakörről (munkakörökről) vagy a pályázat lehetőségéről, továbbá

b) a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, valamint munkakörük megnevezéséről, továbbá a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezés módosítással megállapítható munkaidő mértékének felső határáról.

 

8.5. A tájékoztatást követő öt napon belül

a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve

b) a 30/B. § szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell.

 

8.6. A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A felajánlott munkakör elfogadásáról szóló nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.

 

9.)   A fenntartói kör jogosultságainak bővülése (Kjt. 30/D. §, 44/A. §)

 

E törvény alkalmazásában fenntartónak kell tekinteni a munkáltató alapító szervét vagy azt a szervet, amelyre e jogot átruházták, illetve ilyen a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

 

9.1. A racionális és célszerű létszámgazdálkodás biztosítása érdekében a jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy több intézményfenntartó helyi önkormányzat együttesen tegyen eleget a munkahely felajánlásával kapcsolatos tájékoztatás kötelezettségének. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a Kjt. új, 30/D. §-a tartalmazza.

 

Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében.

A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról.

A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról.

 

Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója a tájékoztatási kötelezettség gyors és zavartalan biztosíthatósága érdekében elektronikus adatnyilvántartást vezet

a) a munkáltató, továbbá

b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó

betöltetlen munkaköreiről.

A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör

a) megnevezéséről, továbbá

b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.

 

9.2. Az önkormányzati fenntartók közötti célszerűbb létszámgazdálkodást erősíti a munkajogi kirendelés alkalmazhatósági körének bővítése is. A Kjt. 44/A. § alapján tulajdonosnak minősül a fenntartó, aki kezdeményezheti a munkavállalók kirendelését.

 

·         A Munka Törvénykönyve 106. §-a alapján a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,

a) amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Ennek alkalmazásakor tulajdonosnak tekintendő a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a közalkalmazott kirendelését.

 

·         A Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1) bekezdése szerinti a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. Ezen intézkedése megtételére kezdeményezési jogot kapott a fenntartó az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás érdekében.

 

9.3. A munkáltató fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők

 

10.) A felmentési védelem, korlátozás változásai (Kjt. 31/A–32. §)

 

Főszabályként a felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően

a) a 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási lehetőség, illetve

b) a 30/B. § szerinti kinevezés módosítási lehetőség esetén

az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.

 

Ez teljesen logikus jogalkotói döntés, hiszen a felmentésre okot adó körülmény felmerülésekor elinduló tájékoztatási folyamat már egyértelműen jelzi a munkavállaló felé esetleges „veszélyeztetettségét”, így amennyiben a felmentési védelem szabályozása nem adna kivételt a főszabály alól, egy – ahogy ilyen esetekben gyakran lenni szokott – hosszabb időtartamú táppénzes állomány késleltethetné a munkáltatói döntés végrehajthatóságát.

 

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos további felmentési korlát a Kjt. 32. § (1) bekezdése, amely szerint a közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel

a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;

b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint

c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

 

Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a 32. § (1) bekezdésében említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a tartós alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, valamint a nyugdíjasnak minősülés esetei. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.

 

11.) Garantált illetményt növelő százalék változásai (R. 14/A. §)

 

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett – a kinevezésében feltüntetett – további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben – kéthavi tanítási időkeretre vetítve – a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.

 

Az OKM honlapján elhelyezett segédanyag remekül rávilágít ennek miértjére:

„2007. szeptember 1-jétől emelkednek a pedagógus-munkakörhöz tartozó kötelező óraszámok. A további szakképzettség hasznosításáért járó illetménynövekedés feltétele az, hogy a kinevezésben feltüntetett további szakképzettségét a pedagógus a kötelező óraszáma legalább 10 százalékában hasznosítsa. Ez leggyakrabban két- és többszakos tanároknál fordul elő. A tanári óraszám heti 22 órára emelkedése az ő esetükben szeptembertől heti 2,2 törtszámot eredményez. Az illetménynövekedés megállapításához a módosítás rendelkezik ezekről a töredékórákról is.


 

Példák:

Ha az általános vagy a középiskolában a magyar–történelem szakos tanár a heti 22 kötelező órája keretében 20 magyarórát és 2 történelemórát tart, megilleti a további szakképesítés után járó százalékos illetménynövekedés. Ha azonban 22 órában tanítja a magyar tantárgyat és heti 2 órában – többletóraként és többletdíjazásért – történelem szakkört vezet, nem jár számára az illetménynövekedés. (A többletórák ugyanis nem tartoznak a munkaköri kötelezettségek körébe.) Ugyanígy kell eljárni – amennyiben két további szakképzettséggel rendelkezik – a pedagógus harmadik szakképzettsége tekintetében, ha a második további szakképzettségét is a kötelező óráinak 10 százalékában hasznosítja.

Ha a szakközépiskolában, szakiskolában két szakképzettséggel rendelkező gyakorlati oktató heti 25 kötelező órája keretében a második szakképzettségének megfelelő tantárgyat is oktatja, két hónapra vetítve – 9 tanítási héttel számolva –, a teljesítendő kötelező óraszáma 225 óra. Ennek 10 százaléka 22,5 óra. A kerekítés általános szabályai szerint legalább 22 órában kell a kéthónapos tanítási időkeretben a tantárgyát oktatnia ahhoz, hogy a további szakképzettsége utáni százalékos illetménynövekedésre jogosult legyen. Itt is érvényes az a szabály, mely szerint a kötelező óraszám keretén belül kell oktatnia a másik tantárgyát.”

Dr. Török Péter