EGÉSZSÉGES FOGAKÉRT

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD JEGYÉBEN

10-14 ÉVES TANULÓK SZÁMÁRA

 

A TEHETSÉGFEJLESZTÉS MEGYEI PROJEKTJE KERETÉBEN KÉSZÜLT SZAKMAI ANYAG

 

2001.

 

 

TARTALOM

Bevezetés

Legyen róla fog- alma- d

Fogaink védelmének fontossága

A szájüreg és a fogazat rendszeres vizsgálatának fontossága

Kiemelt célok

Hogyan használjuk a segédanyagot?

A fogszuvasodás és a fogágybetegség

A szájüreggel és a fogakkal kapcsolatos fogalmak

Amit a fogainkról tudni kell:

Várható eredmény

A fog részei, felépítése, szerkezete

Tejfogak

Maradó fogak

Alak és forma, feladat és funkció

Akinek alakja, annak gyökere is van

Ásványi anyagok: A kalcium, a foszfor és a fluor szerepe

Népbetegségeink egyike a fogszuvasodás

Várható eredmény

A fogvédelem feltételei

Katasztrófa a fogászatba, a fogszuvasodás elterjedtsége

A fogszuvasodás oki- tényezői

A fogszuvasodás kialakulásának fázisai

Hogyan keletkezik a fogszuvasodás?

A fogszuvasodás megelőzésének lehetőségei

A fogszuvasodás megelőzésének módszerei

A fluoridok szerepe a fogszuvasodás megelőzésében

A rágó

A népbetegségeink másika a fogágybetegség

Várható eredmény

A fogágybetegségek oki- tényezői

A fogágybetegségek kísérő tünetei:

Ínygyulladás

Ínysorvadás

A szájszag és a szájbűz

A fogkő

Védelmi pillérek (prevenció)

A szájhigiéné

Várható eredmény

Személyi higiénia

A higiénia jelentősége

A szájhigiéné szerepe a prevencióban

Fogászati módszertani útmutatók a szájápolási eszközök használatára:

Milyen a jó fogkefe?

Milyen az ideális fogkrém?

Mikor mossunk fogat?

Hogyan mossunk fogat?

A hatékony fogmosás általános szabályai

Kiegészítő fogápolások (fogselyem, fogvájó, szájzuhany, szájvíz)

A táplálkozás jelentősége a fogszuvasodás kialakulásában

Várható eredmény

Cukrot csak mértékkel!

Mitől lesz édes, ami finom?

Táplálkozási szokásaink megváltozása

Étkezési kultúránk cukros emlékei

Cukorpótló, „fogkímélő” édességek

A szájüreg vegytana

Tények nyomában

A nyál sokrétű hatásmechanizmusa

A nyál kémiai elemzése

A nyál élettana

Korszerű táplálkozás

Ásvány- és élelmi rost ajánlatunk

„Kalciumtolvajok"

Magatartás, életstílus

Várható eredmény

Miért ne dohányozzunk?

Legtípusosabb betegségek a szájüregben

Hagyd abba és nyersz!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FOGAINK VÉDELMÉBEN

MEGELŐZÉS, FELISMERÉS

REHABILITÁLÁS

 

 

 

 

 

„EGÉSZSÉGES SZÁJÜREG AZ EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT"

 

 

 

 

 

 

 

LEGYEN RÓLA - D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezetés

Legyen róla fogalmad!

Évtizedek óta a novembert, mint fogászati hónapot tartjuk számon. 1994-ben az Egészségügyi Világszervezet egy egész évre szóló programot hirdetett meg „Egészséges szájüreg egészséges életért!” jelmondattal. Iskolánk évek óta - először iskolai keretben - majd több iskolát bevonva novemberi hónapban egy átfogó, megelőző programot szervez, mely célul tűzte ki, hogy a tanulókban tudatosítsa, milyen fontos a fogak és a szájüreg többi szervének egészsége. Meg kell érteniük, hogy ezek a betegségek megelőzhetők és ezért mindenki felelős.

Az egészségügynek, de a népességnek is a legtöbb kellemetlenséget okozó fogszuvasodás és fogágybetegségek nagyfokú elterjedését tapasztalhatjuk hazánkban. Igen sok a teendőnk ezen a területen. Mindenképpen követnünk kell a világ fejlettebb országaiban bekövetkezett szemléletváltást, hiszen a sokéves felvilágosító és prevenciós munka eredményeként e két betegség ezekben az országokban visszaszorulóban van. Ezt a segédanyagot tanároknak és diákoknak ajánlom, akiknek elsőrendű fontosságú a száj egészségének megóvása, betegségeinek megelőzése. Továbbá felkészülhetnek belőle az EGÉSZSÉGHÓNAP A FOGAKÉRT című vetélkedőre is.

Fogaink védelmének fontossága

Az igényes, rendezett megjelenéshez, az ápoltsághoz, a szép, tiszta beszédhez, a szabályos, hibátlan, fehéren csillogó fogsor is hozzátartozik. A szabálytalanul fejlődő, rosszul illeszkedő fogak akadályozzák a megfelelő rágást, beszédhibát okoznak, eltorzítják az arc természetes szépségét.

A szájüreg és a fogazat rendszeres vizsgálatának fontossága

Az előzőekben elmondottakból következik, hogy rendszeres fogorvosi vizsgálat évente kétszer, általános egészségünk és szájegészségünk megóvása érdekében elengedhetetlen.

A megelőzés (prevenció) alábbi fokozatait különböztetjük meg:

Az elsődleges megelőzés célja a két fogászati népbetegség: a fogszuvasodás és a fogágybetegségek megelőzése.

A másodlagos fogászati megelőzés célja a fogászati betegségek felismerése és kifejlődésének meggátolása.

A harmadlagos fogászati megelőzés célja a helyreállító tevékenységek, a fogak megtartása.

 

 

 

 

 

 

Kiemelt célok

Az egészséges fogakért segédanyag és a vetélkedő (verseny) célja, hogy segítsen a gyerekeknek egy egész életre szólóan elsajátítani a helyes fogápolási szokásokat.

A segédanyag és a vetélkedő anyagai, feladatai megteremtik a lehetőséget diákjainknak arra, hogy megmutassák:

figyelnek fogaikra és tudják, hogyan lehet azokat egészségesen megőrizni,

tudnak helyesen fogat mosni és tudják, hogy mikor és miért fontos a fogmosás,

tudják mi a szuvasodás, miért káros és hogyan lehet megelőzni,

ismerik a fluorid szerepét az egészséges fogak megőrzésében,

értik a táplálkozás szerepét, a jó szájhigiénében és a nassolás csökkentésének fontosságát,

ismerik a fogorvosok szerepét és tudják, miért fontosak a fogorvosi ellenőrzések,

megosztják családjukkal, amit a szájhigiénéről az iskolában tanultak, a felkészülés során elsajátítottak,

felismerik hogy az egészséges fogak hozzájárulnak az általánosan jó közérzethez és növelik az önbecsülést.

Hogyan használjuk a segédanyagot?

Fogalmak: elősegíti a lényegkiemelést

Válaszolj a kérdésekre: elősegíti a lényeglátást

Jegyezd meg: nélkülözhetetlen információk

Jó ha tudod: kiegészítő ismeretek

Tudod-e: érdekes információk

Tévhit: téves gondolatok

Tény: tudományosan igazolt állítás, igazság

Emlékeztetőül: kulcsszavak bevésése

Emlékeztető: a már tanultak felelevenítése

Szakmai háttér: elsősorban a felkészítő tanároknak szól, megfelelő felkészültségi alapot biztosít, ismereteik bővítésére

Várható eredmény: ahová el akarunk jutni….a diák képes lesz:

Gyakorlati tanácsok: megfigyelésre épít, hasznos ismereteket közvetít

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A FOGSZUVASODÁS ÉS A FOGÁGYBETEGSÉG

A szájüreggel és a fogakkal kapcsolatos fogalmak

Fog a szájüregben található képződmény, amely a táplálék megragadására, feldarabolására, valamint őrlésére szolgál.

Fogkorona a fogínyből kiálló, a szájüregben található része a fogaknak.

Fogzománc a fogak korona részét kívülről borító kékes vagy sárgásfehér színű, legkeményebb szövete a szervezetnek.

Dentin a fogaknak a zománc, a cement, valamint a fogüreg között található, csonthoz hasonló felépítésű alapállománya (különleges csontszövet).

Fogüreg (fogbél, pulpa) a fog alakját nagyjából követő, az élet során egyre jobban beszűkülő kamra, melyben lazarostos kötőszövet, vér- és nyirokerek, valamint idegek hálózatát találjuk.

Cement a fogak gyökerét borító csontszerű képződmény.

Foggyökér a fogmeder és a fogíny által borított része a fognak.

Fogágynak nevezzük a fogakat rögzítő szöveteket, a fogágy összefoglaló neve az ínynek, a gyökérhártyának, a cementnek és az állcsontnak.

Ínygyulladás a foghús gyulladásos megbetegedése. Az íny duzzadt, fájdalmas, esetenként baktériumokkal telt gennyes tasakok alakulnak ki rajta.

Fogínysorvadás az íny visszahúzódása, a gyulladás szétterjedése.

Fogszuvasodás a modernebb meghatározás szerint: az a folyamat, amikor a fogak elmeszesedett állományából egyes pontokon a mészsók kioldódnak, ezt követően a fogállomány a felszín felől a mélybe terjedve fokozatosan felpuhul, majd szétesik.

Fogazat az állkapocs szájüregében lévő kifejlődő kemény képződményei. A harapás, a rágás szervei, a hangképzésben is szerepet játszik. Fogaink összessége.

Fogváltás az a folyamat, amelynek során a fogak (tejfogak) kihullanak és újakkal (maradó fogak) pótlódnak.

Foglepedék (plakk) a fog felszínén lerakódó, vékony, filmszerű, könnyen eltávolítható bevonat, amelyet a nyál szénhidrátjaiból, az étel- és italmaradványokból a fogzománcon megtelepedő baktériumok hoznak létre.

Szájüreg az ajkak, a pofák, a szájpad és a szájfenék által határolt üreg a szájnyílástól a torokig.

 

Amit a fogainkról tudni kell

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

megnevezni a fog részeit,

a fog szerkezeti felépítését vizsgálva megnevezni annak részeit, szerkezeti, felépítésében résztvevő anyagokat, szöveteket,

megnevezni a fogképlet (formula) alapján (tejfogak, maradó fogak) s felső és alsó állkapocs egyik felében található metszőfogak, szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők számát, majd ezeket összesíteni négy negyedre vonatkozóan,

a fogtípusokat eltérő alakjuk és más- más feladatuk alapján osztályozni,

a fogtípusokat gyökereik száma szerint csoportosítani,

a fog kemény szerkezetét alkotók (fogzománc, dentin, cement) összehasonlítására,

az ásványi sók (kalcium, foszfor, fluor) szerepét helyesen értékelni a fogak fejlődésében, ellenálló képességének növelésében.

A fog részei, felépítése, szerkezete

Részei:

fogkorona: a fog ínyből kiálló része,

fognyak: a korona és a gyökér,

foggyökér: kötőszövetes szalagok rögzítik.

Felépítése, szerkezete:

fogzománc: az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel,

dentin: a zománcnál puhább, sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos,

fogbélüreg: belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel,

fogíny:

cement: a gyökér legkülső része

 

 

 

Tejfogak

Teljes számuk 20. Minden negyedben 5-5 fog helyezkedik el. A felső és az alsó sorban 10-10 fog helyezkedik el, melyek jobb és bal félre oszthatók. Így 4 negyed keletkezik 5-5 foggal.

Egy negyedben van:

2 metszőfog

1 szemfog

2 nagyőrlő

Jegyezd meg! Kisőrlő fogak nincsenek, hanem helyükön 2 nagyőrlő jelenik meg.

Ebből következően 3 fogcsoportot képviselő fogtípusok száma alapján 4 negyedben van:

8 metszőfog

4 szemfog

8 nagyőrlő

Maradó fogak

A felső és az alsó sorban 16-16 fog helyezkedik el, melyek még külön jobb és bal félre oszthatók. Így 4 negyed keletkezik 8-8 foggal.

Egy negyedben van:

2 metszőfog

1 szemfog

2 kisőrlő (kis zápfog)

3 nagyőrlő (nagy zápfog)

Az egészséges felnőtt embernek 32 foga van, ebből következően 4 fogcsoportot képviselő fogtípusok száma alapján a 4 negyedben van:

8 metszőfog

4 szemfog

8 kisőrlő (kis zápfog)

12 nagyőrlő (nagy zápfog)

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

metszőfog

metszőfog

szemfog

kisőrlő

kisőrlő

nagyőrlő

nagyőrlő

nagyőrlő

 

Jegyezd meg! Az utolsó nagyőrlő(k) a bölcsességfog, amely 18. életév körül kezd kinőni.

Szakmai háttér

6 éves korban tör elő az első maradó őrlőfog, a hatos (az utolsó tejfog mögött az első maradó nagyőrlő).

A fogváltás az alsó középső metszők áttörésével indul meg.

Ezután a felső középső, majd alul és felül az oldalsó metszők áttörése következik, 8 éves korra alul és felül áttört 4-4, azaz 8 metszőfog.

A kisőrlők 9-10 éves korra jelennek meg a szájban. Végül a metszők és a kisőrlőfogak között 10-11 éves korban áttör a maradó szemfog. Ezzel befejeződik a fogváltás.

A maradó fogsor kiegészülése a 7-esek (második nagyőrlők) áttörésével ér véget.

A bölcsességfogak, 8-as (harmadik nagyőrlők áttörése igen változatos időben, általában 17-18 éves kor után várható).

A gyermekfogászatban és a fogszabályozásban is 3 korcsoportot különböztetünk meg:

Tejfogazat időszaka (2-6 éves korig).

Vegyes fogazat időszaka: egyszerre vannak jelen tej- és maradó fogak (6-12 éves korig)

Maradó fogazat időszaka (12-18 éves korig)

Emberi maradó fogsor Emberi tejfogsor

Alak és forma, feladat, funkció

Az egyes fajtájú fogak alakilag eltérőek és más- más funkciót (feladatot) töltenek be. Az elülsők a harapásban, a hátsók a táplálék megőrlésében vesznek részt.

Fogfajták

Számuk

Alakjuk

Funkciójuk (feladatuk)

Metszőfogak

8

koronájuk véső alakú, éles szélű

harapás

Szemfogak

4

koronájuk hegyes, metszőfogakénál hosszabb

megragadás, tépés

Kisőrlők

8

koronájuk kétcsúcsú

zúzás, őrlés, rágás

Nagyőrlők

12

koronájuk széles, nagy rágófelszínnel, amelyen nagy gumó van

zúzás, őrlés, rágás

 

Akinek alakja, annak gyökere is van. De mennyi?

Fogtípusok, fogfajták

Számuk

Gyökerük száma szerint

Felső metszőfogak

Alsó metszőfogak

4

4

egygyökerűek

egygyökerűek

Felső szemfogak

Alsó szemfogak

2

2

egygyökerűek

egygyökerűek

Felső kisőrlők

 

Alsó kisőrlők

2+2

 

4

felső első kisőrlők jobb és bal oldalon kétgyökerűek (általában), a második kisőrlők egygyökerűek

egygyökerűek

Felső nagyőrlők

Alsó nagyőrlők

6

6

háromgyökerűek

kétgyökerűek

 

Felső és alsó fogak elölnézetben

1 Középső metsző, 2 oldalsó metsző, 3 szemfog, 4 első kisőrlő, 5 második kisőrlő, 6 első nagyőrlő, 7 második nagyőrlő, 8 harmadik nagyőrlő (bölcsességfog)

 

Jegyezd meg!

A többgyökerű fogaknak több gyökércsatornájuk van. Minden fog önálló szerv: van saját vérellátása és beidegzése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakmai háttér

Miből mennyi? A fogakat a szervezet legszilárdabb állománya: cement-, dentin- és zománcállomány építi fel.

Az összetétel összehasonlítása:

Dentin: szervetlen anyaga 69,3%

szerves anyaga 17,5%

víz 13,2%

Zománc: szervetlen anyaga 96%

szerves anyaga 1,7%

víz 2,3%

Cement: szervetlen anyaga 48%

(4 éves) szerves anyaga 25%

víz 27%

Cement: szervetlen anyaga 62%

(felnőtt) szerves anyaga 25%

víz 13%

Jegyezd meg!

A dentin nem tartalmaz ereket.

A tejfog dentinje vékonyabb, kisebb az ellenállása, mint a maradó fogaké.

Zománc, a legkeményebb anyag az emberi testben.

Cement, hálózatos, sejtszegény csont.

 

Ásványi anyagok: A kalcium, a foszfor és a fluor szerepe

Kalcium (Ca) neve latin eredetű: calx=mészkő

Napi kalciumszükséglet a fejlődés különböző szakaszaiban (mg/nap):

Újszülött (0-6 hónap) 400 mg/nap

Csecsemő (6-12 hónap) 600 mg/nap

Gyermek (1-10 év) 800 mg/nap

Ifjú (11-14 év) 1200 mg/nap

Felnőtt 800 mg/nap

Terhes anya 1200 mg/nap

Idősebbek 1200 mg/nap

A szervezet kalciumszükségletét határozzák meg: életkor, nem(nemiség), tápláltsági állapot, élettani változások (terhesség, szoptatás), környezeti hatások (stressz, szennyeződés), fizikai aktivitás.

 

 

 

 

 

Jó ha tudod!

terhesség alatt fokozódik a kalciumszükséglet, hiszen a női szervezet saját kalcium háztartásából építi fel a magzat csontvázát,

a kalcium 99%-a a csontokban helyezkedik el, a csontok fő vázát alkotja,

növeli a csontok sűrűségét és azok szilárdságát,

főként a csontok és a fogak növekedéséhez szükséges, részt vesz azok felépítésében,

kalciumból többet kell fogyasztani gyermekkorban, mint felnőttkorban.

Foszfor (P) neve görög eredetű: phosphorosz = fényt hordozó

A nitrogéncsoportba tartozó kémiai elem. A kalcium-foszfát a gerinces állatok, valamint az ember csontjainak és fogainak fontos alkotórésze.

Jegyezd meg!

Az embernek foszforvegyületek formájában naponta 1g foszforra van szüksége. Ha a foszfor túlzott mennyiségben kerül a szervezetbe, megakadályozza a kalcium beépülését, sőt el is vonja azt a csontoktól.

Fluor (F) neve latin eredetű: fluor = folyós, ami arra utal, hogy a legjelentősebb fluorásványt – folypátot – már a középkorban ércek folyósítására használták. A halogén csoport első eleme.

A fluor nagyon fontos a fogszuvasodás megelőzésében. Beépül a fogzománc anyagába és ellenállóbbá teszi.

Jegyezd meg!

A fognövekedés időszakában a gyermeknek napi 1,8mg fluoridra van szüksége, ez olyan nagy mennyiség, amely táplálékkal többnyire nem fedezhető. A szükséges hiány pótlásában tabletta, vagy az ivóvíz fluorozása segít.

Jó ha tudod!

Amióta az Amerikai Egyesült Államokban fluortartalmú ivóvizet fogyasztanak, az 5-17 éves gyereksereg felének egyáltalán nincs rossz foga.

Tények és tévhitek nyomában

Tévhit: A kellemetlen fogorvosi kezelések egyedül fluortablettával elkerülhetőek.

Tény: A fogkrémek fluorja akadályozza a szájban lejátszódó, az ételmaradékok hatására beinduló káros mikrobiológiai folyamatokat.

Tény: A margitszigeti ásványvíz 1literje egy napra elegendő fluort tartalmaz.

Tény: A magas fluortartalmú víz károsítja a fogakat.

Tény: Fluor hiányában fogszuvasodás kép fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NÉPBETEGSÉGEINK EGYIKE A FOGSZUVASODÁS

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

az egészséges fogazat megőrzésében elengedhetetlen feltételek betartására,

a fogszuvasodás elterjedtségét komoly súllyal kezelni,

számolni a fogszuvasodás többtényezős okaival,

követni a fogszuvasodás kialakulásának fázisait, ismereteit a megelőzésre hasznosítja,

felmérni a szuvasodás megelőzésének lehetséges útjait,

belátni a fogszuvasodás megelőzésében alkalmazott módszerek helyességét,

a rágógumi szerepét helyes módon értelmezni a fogszuvasodás megelőzésében,

átértékelni eddigi fogmosással kapcsolatos álláspontját az eddig használt márkatípusok és azok alkalmazásának tekintetében (fluoridprevenció)

A fogvédelem feltételei

Az egészséges fogazat megőrzéséhez három elengedhetetlen feltételre van szükség:

Naponta legalább kétszeri alapos fogmosásra.

A főétkezések között kerülni kell az édességek és a cukros italok fogyasztását.

Legalább félévente egyszer fogszakorvosi vizsgálaton való megjelenés.

Válaszolj a kérdésekre!

Miért fontos a fogak naponta kétszeri (vagy háromszori) megtisztítása?

Már néhány órával a fogmosás után megkezdődik a foglepedék felépülése a fogfelszínekre. A foglepedék a kiváltó oka a fogszuvasodásnak és fogágybetegségeknek is, melyek Magyarországon népbetegségeknek tekinthetők.

Hol képződik a foglepedék?

A helytelen vagy elégtelen fogmosási gyakorlat következtében a fogak és az íny találkozásánál, a fogak között és a rágófogak barázdáiban.

Mi történik a foglepedékképződés után?

A foglepedékben található baktériumok a táplálék cukortartalmát savakká alakítják. A fogak körül kialakuló savas környezet kioldja az ásványi anyagokat a fogzománcból. A gyakori savas hatás idővel fogszuvasodáshoz vezet.

Miért fontos rendszeresen látogatni a fogszakorvost?

Hasznos tanácsadás céljából, melyekkel megelőzhető mindkét népbetegség.

Idejekorán észreveszi a kezdődő betegségeket.

A rendszeres fogászati szűréssel nemcsak a fogszuvasodás és a fogágybetegségek, hanem az igen gyakori szájüregi daganatok is megelőzhetők.

 

 

 

 

Katasztrófa a fogászatban (a fogszuvasodás elterjedtsége)

Tudod-e

…, hogy a civilizált emberiség 96%-ának a fogazata nem egészséges?

…, hogy az 50 év felettiek fele már elvesztette saját fogait?

…, hogy a kétéves gyermekek 50%-ának van szuvas foga?

…, hogy a 15 éves korosztály fogainak több, mint a fele szuvas, és háromnegyed részüknek ínygyulladása van?

…, hogy a WHO által 32 európai országban szervezett felmérés szerint Magyarország a 29-ik, csaknem a legrosszabb helyen áll a fogszuvasodás elterjedtségét tekintve?

A fogszuvasodás oki- tényezői

A fogszuvasodás a négy tényező együttes, komplex hatása következtében jön létre.

Ezek a következők:

a fogfelszín, illetve a szervezet mint általános tényezők;

a táplálék, elsősorban a szénhidrátok, cukrok, illetve lebomlási termékeik táptalajt szolgáltatnak a belőlük savat képező mikroorganizmusok számára;

a mikroorganizmusok a táplálék szénhidrátjait lebontva tejsavat termelnek, ez a fogzománcot megtámadja és az ásványi anyagokat kioldja;

az időfaktor jelentős tényező: minél gyakrabban éri savas hatás a fogzománcot, annál hamarabb jön létre a szuvasodás.

 

 

Emlékeztetőül: Mikroorganizmusok, időfaktor, szénhidrátok, tejsav

 

 

 

 

 

 

A fogszuvasodás kialakulásának fázisai

A fogszuvasodás (caries) mind a tejfogak, mind a maradó fogak koronáján kedvezőtlen körülmények között már röviddel a fog áttörése után megindulhat.

Kialakulásának fázisai:

A fogzománcot sav támadja meg.

Kezdeti formája a fogzománcon lévő fehér folt, amely a fogzománc ásványi anyagainak kioldására utal.

Továbbhaladása esetén a fogzománc porózussá válik, a zománcban kialakul a szuvas üreg, a „lyuk". A zománcréteg beszakad.

Az üreg nagyobbodik, mélyül, benyomul a dentinbe (különleges csontszövet).

Az üreg, a „lyuk", a szuvasodás terebélyesedése eléri és elpusztítja a fogbelet.

Hogyan keletkezik a fogszuvasodás?

Azoknak a gyerekeknek, akik a nyers zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása és rágása helyett előnyben részesítik a szénhidrátban dús, pépes, puha és turmixolt ételeket, a fogaikon állandóan képződő sárgás, filmszerű, erősen tapadó réteg, foglepedék (plakk) képződik.

Ebben, a szájüregben lakó, egyébként nem kórokozó baktériumok telepednek meg. A táplálékban lévő cukrot savvá alakítják, amely marja a fogzománcot. Kioldja belőle az ásványi anyagokat (kalcium, foszfor, fluor) így a fogzománc felszín alatti része porózussá válik, majd később beszakad, szuvas üreg, „lyuk” képződik, amely lehetővé teszi, hogy a savhatás a dentint is elérje. A szuvasodás a zománc- dentin felől a fog belseje felé terjed.

Fogorvosi beavatkozás nélkül a szuvas üregben lévő baktériumok elérik és megtámadják a fog belső üregében elhelyezkedő ereket és idegeket tartalmazó élő fogbelet.

Megjegyzés: az erek és az idegek a foggyökér csúcsi részén lépnek be a fogbélbe.

 

 

Jó, ha tudod!

Szuvas fogai leplezték le Hitlert, a II. világháború fasiszta diktátorát. Fél évszázados bizonytalanság után a svájci Lausanne-i egyetem bűnügyi szakértője, Michel Perrier rossz fogairól azonosította a diktátor földi maradványait. Perrier az orosz archívumokat és a csontokról készült felvételeket összevetette Hitler fogorvosának a feljegyzéseivel és a fogröntgen képpel.

Perrier diagnózisa: Hitlernek súlyos fogínysorvadása volt, a fogsormaradványokon pedig szuvas tünetek voltak felfedezhetők.

A fogszuvasodás megelőzésének lehetőségei

A táplálkozás irányítása, főként cukor; azaz szénhidrátfogyasztás mennyiségi és minőségi változtatásával.

A szájhigiénés módszerek, melyek elsősorban a foglepedék elétávolítása után hatnak.

Fluoridok általános és helyi alkalmazása a zománc ellenálló képességének fokozása.

A fogszuvasodás megelőzésének módszerei

A megelőzés alkalmazásának pillérei

Módszer

A helyes módszer következménye

Megelőzés elmaradása esetén kialakuló fogászati betegség

Táplálkozás

kevesebb és ritkábban történő cukorfogyasztás

csökkent lepedékképződés

fogszuvasodás

Szájhigiéné

gyors cukoreltávolítás

bakteriális lepedék távoltartása

fogszuvasodás

Fluoridok

általános alkalmazás: ivóvíz, só, fluordúsítása, fluoridtabletta helyes alkalmazása, fluoridos ecsetelés, öblítés, fogpaszta

ellenállóbb, keményebb, fogzománc

fogszuvasodás

 

 

 

 

 

 

A fluoridok szerepe a fogszuvasodás megelőzésében

A fluoridok a megelőzés „tartópilléreinek” legerősebb tagja, de nem csodaszer. Tudományosan igazolt fogvédő hatásuk:

A fog áttörés előtt belsőleg hat a fog keményállományára ( fogzománc, dentin, gyökér )

A fogáttörés után ( külső alkalmazás ) a fog felszínére hat.

A fog környezetének befolyásolása útján hat ( nyálban kiválasztódik, lepedékben felhalmozódik ). A savképző baktériumokra fékező hatással vannak.

Beépülve a fogzománcba a fogakat ellenállóbbá teszik.

Jó, ha tudod!

Amerikai kutatók 1942-ben publikálták vizsgálataik eredményét, amelyet 20 Egyesült Államok-beli városban végeztek, ahol az ivóvíz literenként kb. 1 mg fluort tartalmazott. A 10-14 év közötti gyermekek fogszuvasodásának előfordulása – a fluorozott ivóvíztől – 50 %-kal csökkent.

A fluoridok alkalmazásának bevitele a szervezetbe két módon történik:

Általánosan (belsőleg) a fog fejlődése idején, a vérkeringés útján.

Külsőleg, helyileg, a fogzománccal történő érintkezés útján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyezd meg!

A fluoridtabletta már a születéstől, a fogak áttörése előtt, de legalább egyéves kortól kezdve hatásos.

Maradó fogazatra kifejtett hatása akkor a legnagyobb fokú, ha azt kellő ideig, a születéstől legalább a gyermek hét – nyolc éves koráig adják.

Még a recept nélkül kapható fluoridtabletta szedése is kizárólag orvosi javaslatra történjen. A fluoridtablettát szopogatni kell és nem lenyelni.

A rágó

A rágógumi megosztja az emberiséget. Van aki éhes lesz tőle, van akinek elveszi az étvágyát, van aki szerint tisztítja a fogakat, van aki szerint rontja, van akit megnyugtat, van akit idegesít ( ez általában az osztályfőnök ), van aki a székre ragasztja, van aki beleül, van aki előkelőnek találja, van aki közönségesnek, van aki sokat költ rá, van aki sokat keres vele.

Jó, ha tudod!

A rágógumi alapanyaga a közép-amerikai zapotafa tejnevde (csikle). Ezt már az aztékok is rágták. A közép-amerikai országok jelentős jövedelemforrása a vadon élő zapotafák megcsapolása.

Tények és tévhitek nyomában (gondolatok a rágógumiról)

Tény: Az étkezés után fogyasztott rágógumi képes a savas lepedék semlegesítésére.

Tény: A cukormentes rágógumi rágása fokozza a nyálelválasztást, így elősegítő tényező a fogszuvasodás megelőzésében.

Tévhit: A cukormentes rágógumi a táplálékhoz tartozik.

Tény: A cukormentes rágógumi a kezdeti savas elváltozásokban elősegíti az ásványi sók újralerakódását.

Tévhit: A szájápolást elintézhetjük egyetlen rágógumi rágásával.

Tévhit: az étkezés után a lepedékréteget és az abban levő baktériumtömeget egyetlen rágógumi el tudja tüntetni.

Tévhit: A rágófogyasztás helyettesíti a fogmosást.

Tény: A rágó képes időlegesen közömbösíteni a szájszagot, pár percre kisegít a bajból.

Tévhit: Az órákon keresztül való rágózástól (rágcsálástól) sem fárad el a rágóízület.

Tévhit: A rágógumitól egy jó fogtömés kiesik.

Tévhit: A rágó arra való hogy léggömböt fújjunk belőle és használat után a moziszék karfájára vagy az iskolapadra ragasszuk.

Jegyezd meg!

Amelyik rágót fel lehet fújni, azt nem szabad lenyelni!

Emlékeztetőül:

Fluoridok, cukormentes rágógumi, megelőzés.

 

 

 

 

 

 

NÉPBETEGSÉGEINK MÁSIKA A FOGÁGYBETEGSÉG

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

Összefüggést látni a fogszuvasodás és a fogágybetegség megelőzésének módszerei között.

Ok – okozati összefüggést keresni a foglepedék (plakk) és az ínygyulladás között.

A fogágybetegségeket kísérő tünetek felismerésére, a fogászati és a szájhigiénés problémák kezelésére, életmódbeli szemléletváltásra.

Emlékeztető

A megelőzés első „tartópillére” a táplálkozás helyes megválasztása: a több, és gyakrabban történő cukorfogyasztás szerepet játszik a fogászati betegség (fogszuvasodás, fogágybetegség) kialakulásában.

A megelőzés második „tartópillére” a fluoridok általános (szisztémás) és helyi (lokális) alkalmazása.

A megelőzés harmadik „tartópillére" a szájhigiéné: a gyors cukor eltávolítás, alapos fogmosás, cukormentes rágógumi használata, fluoridtabletta szopogatása, stb.

A megelőzés módszereinek hiányában fogszuvasodás, ínygyulladás és fogágybetegségek alakulnak ki.

Oki – tényezők:

szervezet állapota – fogak,

mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák),

táplálék (szubsztrátum),

időfaktor.

Mi a lepedék?

Általában leheletvékony, láthatatlan, teljesen átlátszó réteg, amely a nyálból képződik. Alapjában véve védőréteg a zománcon, amíg benne el nem szaporodnak a baktériumok. A cukros étel teszi valóságos táptalajjá (baktériumok elszaporodása), a védőréteg átalakul káros bevonattá. A lepedék a fogakon képződő, sárgás, erősen tapadó ételmaradékokból képződik, orvosi neve dentális plakk. Baktériumai a fog szuvasodása mellett az ínyt is megtámadhatják, fogágybetegséget (fogágygyulladást) okozván megbetegítik azt.

Gyakorlatban a fogágybetegségeknek csak a foglepedék okozta íny – és fogágygyulladásokat nevezzük.

 

 

 

 

 

 

 

 

A fogágybetegségek kísérő tünetei

Ínygyulladás sokszor lassan, észrevétlenül kezdődik. Figyelmeztető jel a túlérzékenység, amely jelentkezhet a hideg vagy meleg, valamint az édes vagy savanyú hatására.

Tünetek: a fogmosáskor észlelt ínyvérzés, ínyszéli duzzanat (pirossággal, fájdalommal is jár), apró hólyagok, fekélyek az ínyen.

Jegyezd meg!

Az ínyvérzést a közhiedelemmel ellentétben nem a fog erős súrolása okozza, hanem a baktériumok vagy a fogakra rakódott fogkő.

Az elhanyagolt ínygyulladás átmehet fogágygyulladásba, de nem minden ínygyulladás alakul át fogágygyulladássá.

Ínysorvadás a fogágygyulladások súlyosabb kísérője.

A savas közegben a fogágy begyullad, a fog környéke megduzzad,

heves fájdalom jelentkezik. Elhanyagolva súlyosabb ínybetegségek

alakulnak ki.

A sorozatos gyulladás következtében a szövetek elhalnak, az íny

zsugorodni, sorvadni kezd. Ilyenkor az ellenálló, ép fogak gyökere

meglazul és a fog kihullik.

Szájszag, szájbűz

A szájszagot a bőséges lepedék erjedése okozza.

Ha gennyesedés is kíséri az ínyvérzést (baktériumok és a fogkő okozza), akkor a lehelet bűzössé válik, ami más embereknek is kellemetlen.

Fogkő

Válaszolj a kérdésekre!

Miből keletkezik a fogkő?

A puha, pépes (krémszerű) foglepedékből.

Hogyan jön létre a fogkő ?

A besűrűsödött nyál levált sejteket (hámsejtek), baktériumokat, gombákat is tartalmazhat, mely kálcium - , és magnéziumsókkal átitatódva megkeményedik, fogkővé alakul át.

Hogyan alakul át a foglepedék (plakk)?

A fogkő a plakk elmeszesedésével keletkezik.

Képződéséhez elsősorban plakkfelhalmozódás szükséges. A nyálból a plakkba ásványi sók csapódnak ki és akár két hét alatt kialakulhat belőle a fogkő.

A fogkő okozta kellemetlenségek:

sérti az ínyszélet, súlyosbítja a fogínygyulladást,

a fogíny sorvadását okozza,

a fogágybetegségek elindítója lehet.

 

Védelmi pillérek

A fogágygyulladások kezelésében a legfontosabbak:

a szájhigiéné helyreállítása ( lásd a szájhigiéné szerepe a megelőzésben),

a fogkövek eltávolítása (ennek érdekében három, illetve hathavonként fel kell keresni a fogorvost).

Emlékeztetőül:

Dentális plakk (foglepedék), ínygyulladás, fogínysorvadás, szájszag, szájbűz, fogkő, védelmi pillérek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SZÁJHIGIÉNÉ SZEREPE A PREVENCIÓBAN

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

Megérteni a higiénia szó jelentését és jelentőségét.

A foglepedék eltávolítására szolgáló mechanikus eszközök megválasztására (fogkefe, fogkrém, fogselyem, fogvájó, szájzuhany).

A fogmosás gyakoriságának helyes időbeli beosztására.

A fogmosási technika helyes alkalmazására.

Személyi higiénia

Már az ókori görög társadalmak is felismerték a testkultúra, az egészségmegőrzés jelentőségét. Ezt bizonyítja a higiénia szó görög eredete is. A görög mitológiában a gyógyítás istenének (Aszklépiosznak) egyik lányát, az egészség megtestesítőjét nevezték Higiéniának.

A higiénia jelentősége

„Legyünk ápoltak önmagunkért, s legyen alapvető igényünk!”

A személyi higiénia az egészség megőrzésének egyik alapja, a jó közérzet feltétele. Az egészséges, belső harmóniában élő embernek könnyebb a társadalomba való beilleszkedés, jobban el tudja fogadtatni magát másokkal, ezáltal könnyebben veszi az akadályokat is. Tizenéves korban megnő az igény a jó külső megjelenés iránt. Ápoltsággal, tisztasággal, egészséges életmóddal adottságaikat nagymértékben javíthatják. Ez vonatkozik a fogakra is.

A szájhigiéné szerepe a prevencióban

A foglepedék (dentális plakk) eltávolítására mechanikus eszközöket és kémiai anyagokat szükséges alkalmazni. (ez utóbbit itt most nem tárgyaljuk) A mechanikus módszerek egyszerű fajtái közé a rendszeres fogkefe- és fogkrémhasználat, differenciáltabb módjai közé a fogselyem, valamint a fogközi fa- és gumipálcikák, a szájzuhany és szájvíz használata tartozik.

Fogászati módszertani útmutatók a szájápolási eszközök használatában

A fogszuvasodás megelőzésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő módon és megfelelő eszközökkel végzett fogmosás. Mi kell hozzá?

Milyen a jó fogkefe?

Egy olyan jó fogkefe, amely megfelelően kis méretű, puha, a sörték vége lekerekített, nyele hajlított, hogy könnyebb legyen elérni a fog valamennyi felszínét.

A műanyag sörték keménysége szerint a fogkefék: kemény, normál keménységű vagy puha kivitelben készülnek.

A lágy (soft) fogkeféket fognyaki érzékenység, fogágybetegségek esetén ajánlják

A középkemény (medium), azaz normál keménységű és a kemény (hard) fogkeféket bárki használhatja ép íny esetén.

A fogkefét használat után fejjel felfelé állítsuk a pohárba, hogy kiszáradjon.

A fogkefét legalább 2-3 havonta cserélni kell, mert elhasználódása esetén a fogínyen sérüléseket okozhat.

Milyen az ideális fogkrém?

Egy olyan jó fogkrém, amelynek megfelelő a fluoridtartalma és amelynek ízét szeretik a gyerekek.

Gyakorlati tanácsok:

orientálódjunk a jól habzó és a szerves fluort tartalmazó fogkrémek felé,

a fokrém kiválasztásában tulajdonítsunk jelentőséget a fogkrém ízesítésének,

részesítsük előnybe az összetett hatóanyagú fogkrémeket ( színes, csíkos fogkrémek),

a felnőttek számára készült fogkrémek a gyermekek számára túl erősek, ne ajánljuk

ajánlatos, hogy a gyermekek a kifejezetten korosztályuk részére kifejlesztett fogkrémmel mossanak fogat (Pl. Blend-a-med Junior)

Mikor mossunk fogat?

A fogmosás célja az étkezések után a fogakra tapadó lepedék eltávolítása, ezért tulajdonképpen minden főétkezés után fogat kell mosni. Az ebéd utáni fogmosáshoz nem mindig adottak a feltételek, de ilyenkor sokat segít egy alma elfogyasztása.

Jó, ha tudod!

A gyógyító alma. „Naponta egy alma a doktort távol tartja" , az ismert angol közmondás.

A tudomány mai állása szerint ugyanis az alma valóban gyógyító vagy megelőző hatású lehet.

Gyógyító hatású lehet emésztési zavarok, székrekedés ellen, ugyanis egy alma ebéd előtti elfogyasztása szabályozza a bélflóra működését. A fogápolás hatásos kiegészítője, ha étkezés után elropogtatunk egy almát: a rágáskor tisztítja a fogak közeit, egyesek szerint olyan hatásos, mint a fogkefe (nem mindenki szerint).

A reggeli és lefekvés előtti fogmosás feltétlenül szükséges. Kezdetben 4-5, később 2-3 percig tartson a fogmosás, ennyi idő szükséges ahhoz, hogy minden fogunk valamennyi felszínét letisztítsuk.

Jegyezd meg!

Különösen fontos az esti, pontosabban: az utolsó étkezés utáni fogápolás, erre ugyanis- gyermekeknél- 8-10 óra alvás következik. Elhagyása után egész éjjel erjedhet az ételmaradék.

Hogyan mossunk fogat?

Lényeges tudni, hogy a fog koronájának öt felszíne van a szájüregben:

a nyelv felöli rágófelszín,

a szájpad felöli rágófelszín,

alsó fogak belső felszíne,

felső fogak belső felszíne,

két szomszédos fog felöli oldal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hatékony fogmosás általános szabályai (technikája)

Felső fogak külső felszínét a hátsó őrlőfogaknál nagy, körkörös, intenzív (erőteljes) mozdulatokkal kezdjük mosni, haladva előre a kisőrlőkön át a metszőfogakhoz, majd a másik oldalon hátrafelé haladva fejezzük be.

Ezután az alsó rágófogak rágófelületét tisztítjuk meg: az egyik oldalon a rágófelületre merőlegesen tartott fogkefével apró körkörös mozdulatokat végezzünk a másik oldalon folytatva.

A kétoldali felső rágófelszín mosását az alsóhoz hasonlóan végezzük: a rágófelületre merőlegesen tartott fogkefével a felső rágófogak rágófelszínét tisztítjuk meg apró, körkörös mozdulatokkal.

A belső felszínek tisztítását szintén alul, hátulról előre haladva söprögető mozdulatokkal kezdjük, a metszőfogak elérése után a másik oldalon hátrafelé haladva sepregetjük ki a lepedéket.

Ezután a felső fogak belső felszínének tisztítását végezzük el hátulról előre haladva söprögető mozdulatokkal, a metszőfogak elérése után a másik oldalon hátrafelé haladva sepregetjük ki a lepedéket.

Gyakorlati tanácsok:

jobbkezesek a jobb oldalon kezdjék a fogmosást,

mindig az ínytől a rágófelszín felé söprögessük a lepedéket .

Jegyezd meg!

Ha a fogak tengelyére merőlegesen tartjuk a fogkefét és ezt többször tesszük a fogmosás alkalmával, akkor a két szomszédos fog felőli oldal kikopik, sőt ledörzsöljük vele a fognyakról az ínyt, amitől érzékeny lesz a fog.

 

Kiegészítő fogápolások

Járulékos fogtisztító eszközök a fogápoláson kívül a fogselyem, a fogpiszkáló (fogvájó), a szájzuhany és a szájvíz.

A fogselyem a fogak közötti fogfelszínről eltávolítja az ételmaradékot, a foglepedéket.

A fogpiszkáló a nem szorosan záródó fogak közötti résekből eltávolítja az inas, darabos ételmaradékot.

A szájzuhany előnye, hogy a vízsugár mechanikus hatása masszírozza az ínyt, az el nem távolított lepedéket fellazítja, lemossa. Meleg vízzel (kb.43 Celsius) fokozódik az íny vérkeringése, nő az ellenálló képessége.

Szájvizet a fogmosást követően célszerű használni, szerepe van a friss, üde lehelet biztosításában.

Jegyezd meg!

A kiegészítő fogápolások egyike sem pótolja a fogmosást.

A fogpiszkáló (fogvájó) használata higiéniai kultúrára utal.

Ma már forgalomban vannak a fluorid tartalmú fogselymek is.

Emlékeztetőül: Higiénia, fogselyem, fogvájó, szájzuhany, szájvíz, fogmosás, szájhigiéné.

Válaszolj a kérdésekre!

Mi jellemzi a tejfogakat?

A tejfogaknak is van (volt) gyökerük, de ezek lazán rögzülnek. Kékesfehér színűek és porcelánszerűen áttetszők. Rövidebb életűek, mint a maradó fogak, felületük hamar kopik.

Hogyan történik a fogváltás?

A tejfogak 6-13 éves korban szakaszosan kicserélődnek maradókra kb. 6 év alatt. Ilyenkor a szájban van még tejfog is, de van már maradó is.

Megelőzhető-e a fogszuvasodás?

Az ínyből kibúvó fogak szinte mindig egészségesek, így a fogszuvasodás: helyes táplálkozással, szájhigiénés módszerek alkalmazásával, fluoridok általános és helyi alkalmazásával megelőzhetőek.

Hol kezdődik a maradó fogak fejlődése és mikor?

A felső állkapocsban 6 éves korban tör elő az első maradó őrlőfog, a 6-os (azaz az első maradó nagyőrlő).

Mi történik a tejfogak korai elvesztésekor?

A fogszuvasodás miatt korán eltávolított tejfogak helye beszűkül, a mögöttük lévő fog előrefelé dől, így torlódás, fogvándorlás, tehát fogazati rendellenesség jön létre.

Milyen étel jobb a fogaknak?

A rostos, rágást igénylő (nem pépes, főzött) táplálék fogyasztása, mert ezek erősítik a fogakat, masszírozzák az ínyt.

Milyen hatással van a fogakra a szénhidrát?

Káros hatással, mert a cukrok lebontása közben a baktériumok savat termelnek, amely kioldja a kálciumot és más ásványi anyagokat a fogzománcból.

Mi a „valódi" lepedék?

A fogakra rakódott filmszerű réteg, mely elszaporodó baktériumokat, gombákat, tápanyagmaradványokat tartalmaz.

Hogyan keletkezik a fogszuvasodás?

A baktériumok a cukrot savvá változtatják, s az kimarja a fogzománcot.

Hogyan keletkezik a fogínygyulladás?

A foglepedék baktériumainak elszaporodása és a fogakra rakódott fogkő okozza.

Hogyan kerülhető el az ínygyulladás?

A kemény, erős rágást igénylő ételek, a fogkefe, fogzuhany (szájzuhany) tisztító, masszírozó hatása gátolja a kialakulását.

Mire való a fogselyem?

A nehezen elérhető fogközök tisztítását teszi lehetővé.

Melyik napszaki fogmosás a legfontosabb?

Az esti a legfontosabb, erre ugyanis a gyerekeknél (felnőtteknél is) 8-10 óra alvás következik. Elhagyása esetén egész éjjel erjedhet az ételmaradék a szájban.

Milyen időszakonként szükséges a fogorvos felkeresése?

Évente legalább kétszer (félévenként egyszer).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TÁPLÁLKOZÁS JELENTŐSÉGE A FOGSZUVASODÁS KILAKULÁSÁBAN

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok, valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

A cukorfogyasztás mennyiségi szintjét egészséges fogai érdekében „szabályozni".

Táplálkozási szokásainak megváltoztatására.

Vásárláskor az árucikkeken feltüntetett rajzok, jelek megfigyelésére, értelmezésére, a cukormentes áruk kiválasztására.

A főétkezések közötti időszakot szénhidrátmentessé tenni a szájüreg vegyhatásának csökkenő és emelkedő értékeinek ismeretében.

A nyál sokrétű hatásmechanizmusának megismerése folytán tudatosan figyelni szájüregének higiéniájára.

Táplálék ismeretét önállóan kiegészíteni a korszerű táplálkozási igény felkeltésével, megfelelően hasznos tanácsok, útmutatások segítségével.

Cukrot csak mértékkel!

A cukor- a kristálycukor, a porcukor, a finomított vagy hozzáadott cukor. A cukor eredetileg nagyon értékes kincs volt, csak a gazdagok tudták megfizetni. Ma már a cukor olcsó és mivel mindenki szereti az ízét, az élelmiszereket előállító cégek rengeteget tesznek belőle a termékeikbe. Legújabban azonban a cukornak rossz híre van.

Miért?

A cukor szénhidrát. Minden szénhidrát, a cukrot is beleértve, energiát ad, a leggyorsabban elérhető energiaforrás.

A cukor fogromlást is okoz. A szájban lévő baktériumok elkeverednek az étellel és a fogak közé kerülnek. Mikor ezek a baktériumok megemésztik a cukrot savak keletkeznek. Ezek a savak olyan erősek, hogy szétmarják a fogzománcot, és a fogon lyuk keletkezik.

A cukor, azon kívül, hogy túl hirtelen felszabaduló energiát ad, és zsírréteget képez, semmi másra nem jó – nincs benne vitamin, ásványi anyag, SEMMI!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szakmai háttér:

Mitől lesz édes, ami finom?

A SZÉNHIDRÁT NEVE ; JELLEMZŐ ÉLELMISZER

MONOSZACHARIDOK

Glükóz (szőlőcukor) ; Gyümölcsök, méz

Fruktóz (gyümölcscukor) ; Gyümölcsök, méz

Galaktóz ; A tejcukor egyik alkotója, mely az

emésztés során válik szabaddá

DISZACHARIDOK

Szacharóz (répacukor) 9; Cukorrépa, cukornád, gyümölcsök,

Juharfaszirup

Laktóz (tejcukor) ; Tej, tejtermékek

Maltóz (malátacukor) ; Magcsírák, keményítő emésztésénél

keletkezik

POLISZACHARIDOK

Amilóz (keményítő) ; Gabonafélék, burgonya

Amilopektin (keményítő) ; Gabonafélék, burgonya

Glikogén (keményítő) ; Máj, hús (izomzat)

Inulin ; Articsóka, csicsóka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jegyezd meg!

Különböző élelmiszerek szénhidráttartalma.

Az adatok 100 cm3-re illetve, 100 g-ra vonatkoznak (g/100g vagy g/100 cm3)

ÉLELMISZER MEGNEVEZÉSE

SZÉNHIDRÁTTARTALOM

g/100g vagy g/100 cm3

Olajos magvak

Dióbél

Mogyoró

Gesztenye (szelíd)

Napraforgó mag

Tökmag

Mák

11,7

8,7

32,6

17,4

3,6

23,9

Friss gyümölcsök

Alma

Ananász

Banán

Citrom

Kivi

Körte

Narancs

Szőlő

Szilva

Mandarin

7,0

12,0

24,2

2,3

11,3

12,0

8,5

18,1

13,1

9,8

Tej – tejtermékek

Joghurt, gyümölcsös

Kefir (sovány)

Tejföl (normál)

Tehéntej, homogénezett, pasztőrözött

Tej, csokoládés

Tej, karamellás

Tej, kakaós, sovány

10,3

4,6

3,9

5,3

11,0

12,5

11,4

 

Táplálkozási szokásaink megváltozása („Édes élet cukor nélkül")

Étkezési kultúránk cukros emlékei

Étkezési kultúránkról számos feljegyzés van. Zsigmond királyunk (1368-1437) a fűszeres magyar konyha kedvelője volt. Mátyás királysága idején az udvar mérhetetlen mennyiségű húst fogyasztott. A cukor gyümölcs formájában „lopakodott be” a királyi asztalra. A hazai gyümölcsök közül a szőlőnek, a dinnyének, a szilvának és a körtének volt keletje. Mátyás a szabolcsi kormos almának volt a híve. A reneszánsz étkezéseken egyre nagyobb szerep jutott az édességeknek is.

A középkorban mézzel édesített csemegéket ettek, majd megjelent a trópusi tájakról származó cukornád.

A barokk konyha – bécsi hatásra – egyre több édességet kínált. Megjelent a fagylalt is, azaz az „édes nyalat”, főleg gyümölcsízesítéssel.

A reformkor nagy vívmánya a répacukorgyártás. Hazánkba Tessedik Sámuel hozta az első répamagot a XVIII. század végén. Az első cukorgyár 1831-ben létesült Nagyfödémesen. A XVIII. század végén már gyártották a cukrozott készítményeket: cukorkákat, a cukrozott gyümölcsöket, a marcipánt. A reformkorban az édességet árusító üzletek helyben fogyasztásra is alkalmas vendéglátó helyekké, cukrászdákká alakultak.

Az 1867. évi kiegyezés gyors változásai utat adtak a híres dobostortának, amelyet az 1885. évi Országos Kiállításon mutatott be Dobos C. József. Először alkalmazott vajkrémet a dobostorta elkészítéséhez.

Az édességfogyasztás ma is folytatódik.

A XX. század vége felé főzési és étkezési szokásaink is jócskán megváltoztak, sok esetben nem biztos, hogy jó irányba. Étkezési szokásainkból a cukorka – és édességfogyasztás teljes kiküszöbölése lehetetlen. Az édesség elhagyását célzó felvilágosító törekvések sem járnak döntő sikerrel. Ezért az utóbbi évtizedekben felmerült a száj baktériumai által nem bontható, savat nem vagy alig képző ún. cukorpótló anyagok alkalmazásának lehetősége a fogazat betegségeinek megelőzésében.

Cukorpótló, „fogkímélő” édességek

„Cukorpótló” elnevezéssel illetjük azokat az édes íz érzetét keltő anyagokat, amelyek lebontásuk során az emberi szervezet számára ugyanannyi vagy hasonló mennyiségű kalóriát szolgáltatnak, mint a cukor (répacukor).

Jó, ha tudod!

A szorbitot (cukorpótló) 1868-ban fedezték fel a berkenye bogyójában. Diabeteseknek

1929-től ajánlják, mivel a vércukrot nem emeli. Fogszuvasodás – megelőzési célokra először 1945-ben javasolták, 1969 óta a szorbittartalmú édességeket forgalomba hozták „fogkímélő” édességek címen, s azóta Európa, Amerika és Ázsia is forgalmazza.

A xilit (cukorpótló) nevét a görög „fa" szóból nyerte, 1981-ben állították elő szalma, illetve faforgácsok hidrolízise révén. A természetben a sárga szilvában fordul elő. Ma már Európa legtöbb országában engedélyezték a forgalomba hozatalát.

Jegyezd meg!

A cukorpótló anyagok közül a xilitet a száj mikroorganizmusai egyáltalán nem, a szorbitot csak részben és lassabban bontják.

Gyakorlati tanácsok gyermekeinknek.

A gyermekek megnövekedett cukorfogyasztásának oka elsősorban az édességfogyasztás gyakoriságának az eredménye. Mivel gyakran a főétkezések között fogyasztott édesség a legkártékonyabb hatású a fogzománcra. Ennek kiküszöbölésére ajánlható a „fogkímélő” édességek fogyasztása, elsősorban a főétkezések között.

cukormentes rágógumi (Orbit, Trident),

szénsavas üdítők közül: a Cola, Miranda, Lime és az Queen light kalóriaszegény cukormentes italok,

xilittel és szorbittal édesített termékek

Nutra Sweet (Aspartam) édesítőszert.

 

Vásárláskor megkönnyíti a dolgunkat, ha az árucikkeken megtaláljuk a „Natura-Sweet" feliratot, vagy a „sugar-free" (cukormentes) jelzést.

Néhány édességen olyan rajzot is láthatunk ahol egy fogat házikó vagy esernyő véd. Ez az a jel, amely az egész világon egyértelműen utal, hogy a termék fogkímélő.

A száj vegytana.

Pontosan követhető a szájban a savképződés hatása a fogakra. A helyes és helytelen étkezési szokásokkal párhuzamosan változik(változhat) egész nap a szájban a vegyhatás (pH-érték) a foglepedékben.

Az a tanuló, aki a napi három főétkezés között nem fogyaszt cukorral édesített ételt, italt, cukorkát, szörpöket, kávét, teát, szájának pH- értéke nem csökken (nem savanyodik).

A főétkezéskor fogyasztott cukor csak néhány alkalommal okoz savképződést, közben a dentális plakk (foglepedék) visszanyeri normál vegyhatását.

Az a tanuló, aki a főétkezések között gyakran fogyaszt cukorkát, cukrozott gyümölcsleveket, kávét, teát, szájának pH- értéke csökken (savanyodik). Ha csökken a pH, vagyis sav termelődik, megindulhat a zománc oldódása. A pH=5,5 fontos határérték, itt kezd oldódni a mész.

Rendezzük ismereteinket!

pH skála

 

 

 

savas semleges lúgos

 

 

nő a savasság nő a lúgosság

 

Tények nyomában

Tény: Ha cukrot viszünk a szájba, bomlása savanyú vegyhatást okoz.

Tény: A savanyodás a pH- érték csökkenése a lepedékben.

Tény: Csökkenő pH- érték, vagyis sav termelődése esetén megindulhat a zománc oldódása.

Tény: Ha a száj pH-ja 5,5, akkor ennél a határértéknél kezd oldódni a fogzománcban lévő

mész.

Tény: Főétkezések közötti édesség fogyasztás esetén a száj vegyhatása, pH-ja a „kritikus" pH=5,5 alatt marad (pH=5,4 ; pH=5,3 ; pH=5,2 ….).

Tény: A semleges vegyhatású, 7-es pH-jú közegben a fog oldhatatlan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyál sokrétű hatásmechanizmusa

A nyál az első emésztőnedv, amivel a táplálék érintkezik. A nyálmirigyek termelik, és kivezető csövükön keresztül a szájüregbe ürítik. A nyálmirigyek egyike hígabb, vízszerű, „savós” (a fültőmirigy savós nyálat termel), a másik része sűrű, tapadó, „nyákos” nyálat termel. (álkapocs alatti és a nyelv alatti mirigy mindkettőre képes)

A nyál kémiai elemzése

A nyál legnagyobb része víz (99,27%).

Vegyhatása gyengén lúgos, színtelen, szagtalan, könnyen habzó, nyúlós folyadék.

Jellegzetes része a nyák, vagy más néven mucin, amelytől sűrű, tapadós, síkos a nyál.

A mucin fehérjetermészetű szerves anyag, összetapasztja, síkossá teszi a falatot.

A mucin védi a nyálkahártyát a falat mechanikus hatásával szemben.

A nyál emésztő hatását a ptialin okozza, amely egy enzim, amely megkezdi a keményítő bontását a szájüregben.

A nyálban különféle ásványi sók is találhatók, ezek közül a mészsók szoktak kellemetlenséget okozni, melyek a mucinnal (nyák), hámsejtekkel foszfát és karbonát (mészkő) alakjában kicsapódnak és lerakódnak a fogak tövén. Ez a fogkő, amely a fogíny sorvadását okozza.

 

 

Jegyezd meg!

A nyálelválasztást a táplálkozás hatalmasan növeli.

A nyál nem vész el, mert a lenyelt nyál a bélből újra felszívódik a vérbe.

A nyál élettani feladata:

a szénhidrátok emésztésének a megkezdése,

a rágás és a nyelés elősegítése,

a szájüreg tisztán tartása (öblítő működés, baktériumgátló hatás)

a száj nyálkahártyájának nedvesen tartása, a falat formálása.

Jó, ha tudod!

Az ember szájában állandóan kb. gyűszűnyi nyál van.

Ha az ember egy óra hosszat eszik, a nyálmirigyei 0,5 liter nyálat termelnek.

A nyálmirigyek a nap folyamán 1-2 liter nyálat termelnek.

A száraz, savanyú ételek hatására bőséges és híg nyál képződik, míg a folyadékok (pl. tej) fogyasztása sűrűn folyó nyál elválasztását eredményezi.

A lepedék mennyisége közepes intenzitású (erősségű) szájápolás mellett – a szájüregben- kb. 15 milligramm, elhanyagolt szájápolás esetén azonban 200 milligramm fölé emelkedik.

A ló vagy szarvasmarha nyáron naponta 50-60 liter- tehát közepes hordónyi- nyálat termel. Téli takarmányozás mellett napi 200 literre is felemelkedik a nyáltermelésük.

Korszerű táplálkozás

A fogak minőségét, szerkezetét, teherbírását a fiatalkori táplálkozás döntően meghatározza. Ha ebben az időszakban megfelelő mennyiségű kalcium, foszfor és fluor jut a szervezetbe, akkor fogaik ellenállóbakká válnak, amely az élet további részében is kellő védelmet nyújt. A megelőzés tehát fokozott, de nem mértéktelen kalcium-, nyomelem és vitaminbevitellel érhető el. Ezt kiegészíti az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás.

Nem mindegy, hogy mit eszünk fogaink védelmében!

Ásvány és élelmi rost ajánlatunk:

Kalciumajánlatunk: gabona magvak és őrlemények, száraz hüvelyesek, száraztészták

kenyerek, péksütemények, nyers zöldségfélék, friss főzelékfélék, olajos

magvak, tej- és tejtermékek, valamint a tojás.

Foszforajánlatunk: egyes élelmiszerek foszfortartalma igen magas: ezek a konzervek, kóla,

készételek, krémek, szószok, ömlesztett sajtok, kávé. Az olajos magvak,

hüvelyesek és különböző húsok foszfortartalma sokkal magasabb, mint

kalciumtartalma. A foszfor/ kalcium helyes aránya változatos táplálko-

zással beáll.

Fluorajánlatunk: margitszigeti ásványvíz és fluor tartalmú ivóvíz. Viszonylag sok fluor

van a teában. Az ételeinkben mindig van kevés fluor. Fluorozással dúsított

konyhasó (kis mértékben).

 

 

 

 

 

Jegyezd meg!

Különböző élelmiszerek kalcium- és foszfortartalma (az adatok 100g-ra vonatkoznak: mg/100g)

Élelmiszer megnevezése

Kalcium (mg/100g)

Foszfor (mg/100g)

Gabonamagvak és őrlemények

Árpagyöngy

Szójaliszt

Zabpehely

43

200

71

165

-

160

Száraz hüvelyesek

Bab

Lencse

Szója

106

74

200

400

400

500

Száraztészták

2 tojásos száraztészták

8 tojásos száraztészták

száraztészta (fehéráru)

24

25

14

100

200

80

Kenyerek

Rozskenyér

Tartós kenyér

Fehér kenyér

30

75

15

95

-

-

Péksütemények

Kifli, sós

Zsemle

52,2

21,1

50

50

Zöldségfélék (nyerstermékek)

Retek

Sárgarépa

Zöldpaprika

33

28

14

34

43

33

Friss főzelékfélék

Sóskafőzelék

Kelkáposzta főzelék

Paraj (spenót) főzelék

113

57

133

70

38

160

Friss gyümölcsök

Banán

Narancs

Alma

110

43,8

5,5

94

50

8

Olajos magvak

Dióbél

Mogyoró

Mazsola

200

290

110

400

360

208

Tej és tejtermékek

Tejföl

Joghurt, aludttej, kefir

Vaj

148

120

25

-

70

20

Tojás

Tojássárgája

Tojásfehérje

80

13

570

12

A – jel azt jelenti, hogy arra az alkotórészre megfelelő adat nem áll rendelkezésre, illetve az értékek nagy szórása miatt gyakorlatilag nem átlagolhatók.

Megjegyzés: a kalciumot és a foszfort tartalmazó élelmiszercsoportoknál praktikusan a két ásványi anyag összértéket vesszük figyelembe a verseny során.

A legmagasabbat pl.: száraz hüvelyesek

Bab 106 400

Lencse 74 400

Szója 200 + 500 = 700mg/100mg

Élelmi rostok

A táplálkozástudományi kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy az élelmi rostok fogyasztásának fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Kiemelten a nyers zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása, amelyek nagyon fontosak a jó rágás és a mechanikus tisztítás érdekében.

„Kalciumtolvajok"

Mit ne fogyasszunk, ha meg akarjuk őrizni kalciumkészletünket.

Koffein: fokozza a kalcium szervezetből való távozását. A feketekávé, a sötétre főzött tea, a

koffeintartalmú kóla túlzott fogyasztása negatív kalciumegyensúlyhoz vezet. Minden

csésze kávé 100 mg-mal emeli a kalciumszükségletet.

Alkohol: káros a csontképző sejtekre, túlzott fogyasztása májkárosodáshoz vezet, ez elősegíti

az alultápláltság kialakulását, amely a kalciumfelszívódás zavarával jár.

Kakaó: nagy mennyiségben fogyasztott- kakaóval dúsított – édességek (csokoládé) szintén

kalciumtolvajnak tekinthető.

Tudod-e?

…., hogy a kereskedelem megindulása előtt miért voltak épek az eszkimók fogai?

Mert zsíros ételen és húson éltek, így szájukban a baktériumok savat nem tudtak termelni.

A kereskedelem később eljuttatta hozzájuk az édes és a lisztes ételeket, a fogaik

rohamosan romlani kezdtek.

…., hogy kik a legfalánkabbak?

A nassolók, a folyamatosan eszegetők.

…., hogy ha a nassolók rossz jegyet kapnak mivel vigasztalódnak?

Édességgel és evéssel.

Emlékeztetőül: Szacharóz (répacukor), szorbit és xilit (édességpótlók), nyák vagy más néven mucin, ptialin (enzim), kalciumtolvajok( koffein, alkohol, kakaó), élelmi rostok, nassolás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MAGATARTÁS, ÉLETSTÍLUS

 

Várható eredmény

Ezen ismeretek, feladatok valamint gyakorlatok után a diák képes lesz:

Felmérni a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros veszélyeit a szájüregi rákok kialakulásában.

Képes lesz egészsége megőrzése érdekében a dohányzás csábító hatásának ellenállni, ezzel megelőzni a későbbiekben jelentkező dohányzás okozta súlyosabb daganatos betegségek kialakulását.

Képes lesz belátni és előtérbe helyezni a tiszta lehelet igényét, a csillogó fogak tisztaságát saját önbecsülése érdekében.

Általános szervezeti betegségek – csakúgy, mint a fog – és szájbetegségek jelentős része a magatartás, életstílus módosításával megelőzhetők. Köztudott, hogy a dohányzásellenes propaganda elősegítheti – a dohányzásmentes magatartás bevezetésével – a rákok, elsősorban a tüdő- és szájüregi rákok előfordulásának csökkenését. A fog- és szájbetegségek megelőzésében a magatartás szerepe döntő fontosságú:

a táplálkozás megváltoztatásával,

megfelelő szájhigiéné rendszeres gyakorlásával,

a rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel,

káros szenvedélyek: a dohányzás és az alkoholfogyasztás kiküszöbölésével.

Ez utóbbi, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, mint láttuk oka lehet a szájüregi rákok, rákelőző állapotok kialakulásának, ezenkívül fokozzák a fertőzések (lásd szájnyálkahártya- betegségek) iránti fogékonyságot

Miért ne dohányozzunk?

A belélegzett, gyorsan felszívódó nikotin káros az egészségre. A fogak elszíneződését, sárgulását, az íny bántalmát fokozhatja. Súlyosabb esetben a dohányzás a tüdőrák mellett más daganatok keletkezésében is szerepet játszik, ilyenek: az ajakrák és a szájüregi rák. A száj a legfontosabb érzékelő és kapcsolattartó szerv, az élvezet kapuja. Ha ezt megzavarják, betegségek léphetnek fel. A szájnyálkahártya és a nyelvlepedék a szervezet állapotának tükrei.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legtípusosabb betegségek a szájüregben

Betegség

A betegség neve

Jellemzői, okai

A száj betegségei

Fogszuvasodás

A fog zománcrétege megreped, lyuk keletkezik

 

Szájnyálkahártya- gyulladás

A nyelv és a szájüreg nyálkahártyáján alakul ki, oka lehet: gombás fertőzés, túlzott dohányzás, szájhigiéné hiánya

 

Herpesz

Vírus okozta kellemetlen betegség

 

Szájrák

Több tényező játszik szerepet a kialakulásában, többek között a dohányzás is

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit nyer aki leteszi a cigarettát?

Megfelelő szájhigiénét

Hagyd abba és nyersz!

Tiszta leheletet

Csillogó fogakat

Költségmegtakarítást

 

Emlékeztetőül: Magatartás, életstílus, szájüregi rák, ajakrák, herpesz, dohányzás, alkoholfogyasztás, szájnyálkahártya-gyulladás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SZAKIRODALOM

Fogunk védelmében (megelőzés, felismerés, rehabilitálás)

Szerző: Bánóczy Jolán dr.

SubRosa Kiadó

Tanári segédanyag a Procter Gamble Blend-a-med Researc oktatási program

 

Az emberi test felépítése

Szerző: Dr. Donáth Tibor

Tankönyvkiadó, Budapest, 1987

Fogászati asszisztensek és dentál higiénikusok könyve I. és II.

Szerkesztette: Dr. Orosz Mihály

Medicina Könyvkiadó Rt.- Budapest, 1984

Az emberi test

Szerkesztette: Obál Ferenc dr.

Második kötet- hetedik, javított kiadás

Gondolat- Budapest, 1986

Az ember szervezete és egészsége

Biológia 8- második kiadás

Mozaik Oktatási Stúdió- Szeged 2000

Biológia Értelmező Szótár

Szerzők: Hale,W.G.- Marchgam, J.P.- Saunders, V.A.

Kiadó: PANEM- McGRAW-HILL

SH atlasz Kémia

Szerkesztette: Hans Breuer

Spinger Hungarica

SH atlasz Biológia

Szerkesztette: Günter Vogel- Harmut Angermann

Spinger Hungarica

SH atlasz Anatómia II.

Szerkesztette: H. Leonhardt

Spinger Hungarica

A Táplálkozás Egészségkönyve

Kiadói szerkesztő: Lékó Eta

Kossuth Kiadó

 

 

 

Tápanyagtáblázat. Táplálkozástan és tápanyag-összetétel

Szerkesztette: Dr. Bíró György Dr. Lindner Károly

Medicina Könyvkiadó Rt.- Budapest,1999

Táplálkozási Kislexikon

Írta: Dósa Éva

Rajzolta: Komjáthy Anna

INFOTREND BT.1994

Egészségvédelem

Szerző: Dr. Gion Gábor

Nemzeti Tankönyvkiadó

Egészségtan 5-6. évfolyam

Szerkesztette: Vighné Arany Ágnes Szalai Mária

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet

Nemzeti Egészségvédelmi Intézet- Komplex programcsomag

A Kisalföld Egészséges Életmód melléklete

1994-2001. év közötti mellékletek- A GYÓGYÍR

Szerkeszti: Dr. Dézsi Csaba András