AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE A PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉRDEKÉBEN

 

 

 

10-14 éves tanulók számára

 

 

 

A tehetségfejlesztés megyei koordinációs projektje keretében készült szakmai anyag a KOMA támogatásával

 

Készítette: Szabó Imre tanár

Dunakiliti, Batthiány-Strattmann László Általános Iskola

 

 

 

1999.

 

 

Tartalomjegyzék

Az önismeret fejlesztése a pályaorientáció érdekében *

I. Ki voltam én? 2 óra *

II. Ki vagyok én? 2óra *

III. Az egyén és a közösség 2óra *

IV. Szerepjátékok 3 óra *

V. Figyelem fejlesztése 2 óra *

VI. Az emlékezet fejlesztését a Jose Silva által kifejlesztett memóriafogas segítségével végezzük 3 óra *

VII. A gondolkodás fejlesztésére két feladatlapot adunk 1 óra *

VIII. Mit tudsz szüleid munkájáról? 2 óra *

IX: Pályaismertető, találkozás felnőttekkel 2 óra *

X. Üzemlátogatás 4 óra *

XI. Tizenöt év múlva – Álmok a jövőről 2 – 3 óra *

Ajánlott irodalom 25

 

 

 

 

A pályaválasztási érettségre nevelés feladatköre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az önismeret fejlesztése a pályaorientáció érdekében

 

A pályaválasztás az ifjúságnak olyan sorsdöntő kérdése, mint a párválasztás . Az ember és a pálya házasságának sikere igen sok egyéni és társadalmi tényezőtől függ, kihat a fiatalok egész életsorsára. Ahogy a családi életre nevelés nem oldható meg egyszerű nemi felvilágosítással, ugyanúgy a helyes pályaválasztás sem egyszeri és egyszerű pálya-felvilágosítás kérdése.

Magyarországon a pályaválasztás első komoly döntést igénylő lépésére az általános iskola 8. Osztályában kényszerülnek a tanulók. Ebben a korban még nem beszélhetünk igazi tudatos pályaválasztásról. Ezen első lépések azonban döntően meghatározhatják az ifjú későbbi viszonyát a „választott” pályához. Itt találkozhatnak az első sikerekkel vagy az első kudarcokkal.

A pályaválasztási érettség első foka, döntés igazi ideje az ifjúkor. (16-18)

14 éves korra azonban a főbb pályairányokról minden tanulónak reális ismerete és élményszerű tapasztalata kell legyen.

Ezt a célt szolgálja a pályaorientáció tevékenység a felső tagozatban. A pályairány még nem jelent pályaszintet.

A sikeres pályaválasztás másik alkotóeleme, alapfeltétele az önismeret.

Bizonyos ismeretekkel minden gyerek rendelkezik önmagáról. A reális én-kép kialakítására azonban nem mindenki képes a 8. osztályig.

Jelen dolgozatom azt a célt szolgálja, hogy akár osztályfőnöki órák keretében, akár délutáni csoporttréning formájában az önismeret egy magasabb formájára juttassa el a tanulókat. A mintegy 20-25 órára tervezett fejlesztési program osztályfőnöki óra keretében már 5. osztályban elkezdhető, hisz 4-5 órában pályaorientációt kell/lehet tervezni. Emellett az Emberismeret tanítása során számtalan témakör vonzza magához az önismeret-fejlesztés lehetőségét.

A 7. osztály talán az a korosztály, ahol a csoporttréning eredményes lehet, és tartósan beépül a személyiségbe.

Módszerül az interjú és ankét variációját választottam, hogy a vitának is jusson szerep. A teszt jellegű feladatok a tanulók számára szolgálnak visszajelzésül.

 

 

Témakörök és módszerek

 

I. Ki voltam én? 2 óra

Interjú – ankét

II. Ki vagyok én? 2 óra

Interjú – ankét

III. Az egyén és a közösség 2 óra

Teszt és interjú kombinációja

IV. Szerepjátékok 3 óra

Klinikai módszer

V. A figyelem fejlesztése 2 óra

Teszt

VI. Az emlékezet fejlesztése 3 óra

Asszociációs tréning

VII. A gondolkodás fejlesztése 1 óra

Fogalomanalógiás interjú

VIII. Mit tudsz szüleid munkájáról? 2 óra

Ankét – interjú

IX. Pályaismertető találkozás felnőttekkel 2 óra

Előadások, interjú

X. Üzemlátogatás 4 óra

Ismertetés, interjú

XI. Tizenöt év múlva – Álmok a jövőről 3 óra

Fogalmazás készítése

26 óra

 

 

 

Témakörök és módszerek

I. Ki voltam én? 2 óra

 

A gyermekek előre megkapják a kérdéseket, hiszen néhányra szüleik megkérdezése nélkül nem tudnak válaszolni.

 

A kérdések:

Hányadik gyermeke vagy szüleidnek?

Milyen nemű gyermeket vártak a születésedkor?

Milyen súllyal, hosszúsággal születtél?

Milyen napon születtél?

Mikor kezdtél el járni?

Mi volt az első kimondott szavad?

Milyen volt a hajad?

Ki vigyázott rád csecsemőkorodban?

Mikor kerültél óvodába?

Mi volt a jeled?

Ki volt az óvó nénid?

Szerettél-e aludni az óvodában?

Ki volt a barátod/barátnőd?

Melyik ételt nem szeretted?

Milyen oltásokat kaptál?

Milyen gyermekbetegségeken estél át?

Ki volt az első tanítód?

Könnyen megszoktad-e az iskolát?

Mi volt a kedvenc tantárgyad?

Melyik tantárgy okozott nehézséget?

 

A húsz kérdés megválaszolása már egy közepes nagyságú csoportnál is igénybe vesz 2 órát. A cél az, hogy mindenki mások előtt adjon választ. Vállalja ezáltal saját kisgyermekkorát. A kérdések között lehetne rangsorolni, de nem érdemes, hisz nem mindenkinek ugyanaz a kérdés fontos vagy lényegtelen. A csoportvezetőnek persze minden rezdülésre figyelnie kell. Hagynia kell a társak esetleges jóízű megjegyzéseit, de le kell állítania a sértő megjegyzéseket.

Feladatul, esetleg „házi feladatul” egy rajz készítését a kisgyermekkorról is fel lehet adni.

II. Ki vagyok én? 2óra

Gyűjtsd össze az összes jó tulajdonságodat!

Egy önjellemzés készítése nyilván irodalmibb feladat lenne, de vélhetően elvonná a fogalmazás az energiájuk nagy részét. A feladatot már otthon elkezdhetik a tanulók.

Minden tanuló mellé kirendelünk egy pártoló és egy opponáló társat.

A csoportvezető a bíró szerepét tölti be. Ügyel arra, hogy a vita nehogy eldurvuljon.

Külön kell választani az öröklött és a szerzett tulajdonságokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Az egyén és a közösség (2óra)

 

Az első órában egy feleletválasztás felmérést végzünk. A kitöltött tesztet közösen megbeszéljük. Igyekezzünk vitát provokálni. A két utolsó kérdés az erkölcsi szilárdságot kutatja.

Van-e jó barátod az osztálytársaid között? Igen-Nem

Van-e három vagy annál több főből álló baráti csoportod? Igen-Nem

Ha igen, egyidősek vagytok-e? #9; Igen-Nem-Nagyrészt

Van-e olyan osztálytársad, akit egyáltalán nem bírsz? ; Igen-Nem-Több is

Kimutatod-e az iránta érzett ellenszenvedet? Nem jellemző-Erősen

Vállalnál-e valamely felelősi feladatot az osztályközösségben?

Szívesen-Nem szívesen

Bejelentenéd-e barátodat, ha vétséget követne el? Igen-Nem mindig

Szívesen végzed-e a hetesi teendőidet? Igen-Nem

Szoktál-e súgni osztálytársaidnak felelés közben? Igen-Nem-Néha

Odaadod-e másnak a házi feladatodat? Igen-Nem

Megosztod-e a tízóraidat osztálytársaid valamelyikével? Néha-Nagyon ritkán

Szívesen veszel-e részt az osztály vagy udvartakarításban? Igen-Nem

Kezdeményezel-e közös délutáni programot? Gyakran-Néha-Soha

Kivel mész szívesebben kirándulni? Osztállyal-Családdal

Szoktál-e verekedést kezdeményezni társaiddal? Gyakran-Ritkán-Soha

Csúfolkodsz-e? Soha-Ritkán-Néha

Védelmére kelsz-e a gyengébbnek, ha bántalmazzák? Igen-Nem szólok bele

Barátkoznál-e színes bőrű gyerekkel? Igen-Nem-Talán

Megmondanád-e tanárodnak, ha észreveszed, hogy osztálytársad lopott? Igen-Nem

Elfogadnád-e a boltból lopott csokit? Igen-Lehet-Nem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. Szerepjátékok 3óra

 

I. rész

Az I. részben olyan élethelyzetet hozunk létre, amelybe minden gyermek bekapcsolódhat. Az a jó, ha minél többen mondanak véleményt kitalált társuk cselekedetéről. Kívánatos a különböző álláspontokat ütköztetni. Helyileg is elkülöníthetők a különböző állásfoglalású gyermekek. Vita közben szabadon megbeszélhetik mondandójukat a szomszédjaikkal is. Véleményváltozás esetén akár többször is átülhetnek a másik csoportba.

A tréningvezetőnek különösen ügyelnie kell arra, nehogy a saját véleménye hangoztatásával erős hatást gyakoroljon az egyik vagy másik csoportra, mert úgy túl hamar befejeződhet a vita. Sőt, kell hogy legyen nála mindig néhány ellentétes érv, amellyel az egyik, vagy másik társaság helyzetét erősítheti. Persze egy idő után véget kell vetni a vitának, s akkor a saját véleményét is el kell mondania.

 

Szituáció I.

Ákost édesanyja boltba küldi élesztőért. Ebédre a babgulyás mellé lángost szeretne sütni. Útba esik azonban a játszótér, ahol a barátai futballoznak. Őt is hívják maguk közé. Csak egy óra késéssel ér haza. Addigra édesanyja elkészítette a darástésztát, amit Ákos nem szeret.

 

Szituáció II.

Béla talál egy ezer forintost az iskola kapujában. Körülnéz, hogy látta-e valaki, majd zsebreteszi. Délután elkölti a pénzt.

 

Szituáció III.

Ritát igen szép érzések kötik Gáborhoz. Jolinak is tetszik a fiú, ezért azt mondja neki, hogy a buszmegállónál látta, amikor Rita a felszállás előtt megcsókolt egy ismeretlen legénykét…

 

 

 

Szituáció IV.

Laci fürödni hívja barátját, Janit. Ő szívesen el is menne, de rossz a kerékpárja. Laci felajánlja a bátyja biciklijét, aki most egy táborban van. A fiúk önfeledt fürdőzésük közben nem veszik észre, hogy valaki ellopja a kerékpárt.

 

Szituáció V.

Magdi 14. Születésnapján bulira hívta meg osztálytársait szombat délutánra. Szülei, hogy ne zavarják jelenlétükkel a gyermekeket, elmentek hazulról. Jó volt a zene, finom a sütemény. Egyszer csak az egyik fiú felvetette, hogy valami alkoholt is kellene inniuk. Hamarosan előkerült a bárszekrényből egy üveg vodka. Az ital megtette a hatását. Ketten rosszul is lettek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. rész

A második csoportban olyan szerepjátékok kapnak helyet, amelyekhez előkészületekre is szükség van. Nem biztos ugyanis, hogy a résztvevők azonnal bele tudnák képzelni magukat a kapott szerepbe. Még jobb, ha önként vállalkozóknak juttatjuk a feladatot.

Adjunk számukra néhány nap felkészülési lehetőséget. Az sem baj, ha két személy, vagy csoport készül ugyanarra a feladatra. Így legalább a nézőközönség számára összehasonlítási lehetőség is nyílik. Ebben az esetben két-két produkció után nyisson vitát a csoportvezető.

A feladat ismertetése után kutatómunkát is kell folytatniuk a tanulóknak.

A két utolsó élethelyzet különösen komoly felkészülést igényel, hiszen hasonló szituációban még nem voltak a gyerekek.

Játssz el kiválasztott társaiddal (4-5 fő) egy nyelvtan órát

Cím: A tulajdonnevek

Képzeld el, hogy eladó vagy egy vegyesboltban. Jönnek a vásárlók.

Közlekedési rendőr vagy. Állsz egy útelágazásnál és igazoltatsz.

Felvételi elbeszélgetésre hívják a nyolcadikosokat. Játszd el egy társaddal (,esetleg kettővel) a kérdező tanár(ok) és a kisdiák találkozását!

Frissen kapott szakmunkás bizonyítvány /oklevél/ van a kezedben. Keress munkát!

(Ha van még idő, más szituáció is alkotható.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Figyelem fejlesztése 2óra

Betűk kikeresése adott idő alatt

A tanulók a Bourdon-tábla vízszintes sorában haladva áthúzzák a kívánt betűket. 2 perc múlva megálltak a kereséssel. Megszámolják, ki hányat talált meg soronként, majd újra indul a feladat.

Háromszori keresés után közösen értékelik az eredményt, külön kiemelve azt is, hogy a 2. , 3. próbálkozás mennyire tér el az elsőtől.

Ez a feladat is hasonló, csak ebben számokat kell egymás után növekvő sorrendben áthúzni.

A megoldáshoz szükséges időt elemezzük közösen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első feladat gyakorló feladat, ami arra szolgál, hogy minden gyerek megismerje , milyen munkát kell végeznie a továbbiakban.

A teendőd az, hogy vízszintes sorban haladva, mintha olvasnál, húzd át a következő táblázat E és P betűit! Ahol 2 perc múlva tartasz, ott állj meg, és húzz egy függőleges vonalat! A munkát csak tanári utasításra kezdd el és akkor hagyd abba, amikor tanárod jelzi, hogy a 2 perc letelt.

1.XAKVE

HIPLO

QEERH

MBFOÉ

OPNEY

2.WCNED

GBMZJ

ÁIÉPÜ

TBLÖP

PREPH

3.NQDIU

PHÉTE

FSÖPÜ

CXAVE

PHIPL

4. IOKNE

JGQWP

FESKR

JPÉEL

FNEZV

5.XYERP

JLÉPÉ

ZERSI

KÁADÜ

TNPME

6. LEXIK

OANPÉ

GJTSP

NERFH

EPIGA

7.UPZRO

EXSNR

PRPSH

DEIPK

FWSTH

8. VVINZ

BERSP

JNMEI

MPLPÉ

MHÁEL

9 AZERT

HIPLO

HREEC

JIPÁA

EMASG

10.GHKPL

MIPER

JEPEG

HKÉQC

ÜLÖXI

11.BGOLR

HUPOÉ

KWOAP

ÁÖEER

GERKP

12.TVTRK

VNXPS

NEWIK

PIERF

REQED

13.EFEDR

JLUPO

JRPEJ

KZIÉX

JTERF

14.NZWTO

KÜPÉÖ

KPPEP

KZXST

NKLEJ

15. PICRI

GYUPI

ÉSESÉ

POLIK

ERTPL

16.ANGAO

ÉPLZT

HEPIZ

JKÉER

SADPE

17. CIPOZ

KTERF

JPPLP

UIZTN

MKLRE

18. JIPÁA

VNJÉH

EZGPO

MEZTP

STBPL

19. BIZOL

PESTI

KÉUPZ

FEDZT

NBPZE

20. GZOPL

KÉZTE

IOPLJ

IJPÉL

JUREP

21. UNETP

IJKPÉ

HTRED

HKPZW

ÉKESB

22. BHJKO

ÜOPRT

JUZEP

HEPRE

HGWQC

23.MUNFO

RDITE

TOPIO

RESTP

JOPDE

24. BZHJO

ÉPLPO

ERTZU

MKOÉU

ZEÉPE

25. SEREG

POIUZ

ZTREW

KOLPÉ

ÁÜEYA

26 ZDETU

KILPÉ

MZJTE

NPKUZ

ERRPL

27.WRTZH

NIPPI

ERZTW

QÖIJE

SEIPÜ

28. BJIOP

LUPER

RETPO

KERTÖ

MJKMÉ

29. WIUTR

EZTER

JPLPÉ

DUJOK

CPZEV

 

 

 

 

 

 

Most az N és I betűket húzd át, elölről kezdve és sorban haladva, 2 percig. Amikor a 2 perc letelt, húzz egy függőleges vonalat az után a betű után, amelyiknél tartasz.

A feladatot csak tanári utasításra kezdd el!

 

1.XADGR

NIKLO

GIMNN

TOILM

WRTYJ

2. BILÉO

HUKNJ

BOKMN

FERDA

INNÁG

3.QHMNU

GOÜÖI

NLKOU

IZOUR

KIUNJ

4. ÜPOIU

MKLHG

NKNBH

UIKGT

VNKHN

5. RTUIK

NKIHG

MJTEW

AUZQE

BIJIN

6. FZGRE

NKIJH

MIUHG

ILKNN

ÜLHÉP

7. AQIJZ

BJNKL

MIJHN

BUZIH

GTPÖN

8. HUIKJ

MOLKI

KHBJN

LIZUI

XNTEQ

9. YDTJI

MKBNN

LZWRG

PILNJ

QTIKG

10. IHZRE

NKJIH

MZTUI

KOUIH

HIKLJ

11. VWERF

ILKOJ

FINKO

MJUOH

KINJI

12. UIKOJ

MLNIK

HZREW

LOKIN

SWLNK

13. ÖOIKL

JUHNK

KOIUZ

MNNKI

QERFG

14. OIUZT

MJNKI

ÉLKJH

MOIKL

TIKNL

15. DTFIJ

MKNJH

ÉLOIK

MHUIJ

RTFSA

16. JIKHG

LOPÜO

ZIKNJ

LJFEW

FIKNL

17. ÖOIUZ

JLKHG

NKIJH

NKLMN

LNKIH

18. HIKLO

MNKIJ

HZTRI

JLKNH

QNNUZ

19. JUZIK

MLNJH

IKLOJ

GIKJZ

OIKWQ

20. ZUIOK

MJKLN

KIIJI

MNNIK

OUZRA

21. TUIZR

MJKI

LJGTE

WQNIK

DIKHZ

22. JIKLÉ

ÁHOKN

NILPK

GIÖPL

MLÜNE

23. ZMKOJ

LUIKN

MGIKN

LPÉUT

RINJK

24. HIJKL

MKNNJ

LUOKI

MNBVC

JKIKÉ

25. HIKJG

ÉMNHJ

KIIOP

ÜPLNI

SHTWE

26. JKLIK

MOLNL

KPÉÁÜ

MNNKL

KIONM

27. KILMN

LPMNJ

INKLÉ

SERKI

MLÜÖÉ

28. JUZTR

OILKM

IKLMN

IKLMN

SQEIN

29. KLMNI

HKNOL

ÜPLNJ

KINIM

LSWEÖ

 

 

 

 

 

 

b.) Most az eddigiektől eltérő feladatot kell végezniük, de ez sem nehéz. Az első feladat most is gyakorló feladat, ami arra szolgál, hogy minden gyerek megismerje, milyen munkát kell végeznie a továbbiakban.

A következő táblázatban 1 – 49 – ig mindegyik számjegy megtalálható, de a számok nincsenek sorba rendezve.

A számjegyeket húzd át egyenként, de olyan sorrendben, mintha egyesével számlálnál 1 – 49 –ig. A tanárod 5 másodpercenként mondani fogja az eltelt időt. Amikor végeztél, írd a táblázat után az éppen bemondott időt.

A feladatot csak tanári utasításra kezdd el!

38

48

13

34

46

4

44

41

25

7

49

17

40

22

18

2

43

30

10

14

6

27

9

20

23

45

36

16

21

31

15

26

8

1

33

5

35

47

42

19

39

29

32

11

28

3

37

24

12

Idő : perc másodperc

 

23

45

36

16

27

9

20

26

8

1

33

21

31

15

42

19

39

29

5

35

47

3

37

24

12

32

11

28

34

46

4

44

38

48

13

49

17

40

22

41

25

7

30

10

14

6

18

2

43

Idő : perc másodperc

 

46

4

44

38

48

13

34

17

40

22

41

25

7

49

10

14

6

18

2

43

30

45

36

16

27

9

20

23

8

1

33

21

31

15

26

19

39

29

5

35

47

42

37

24

12

32

11

28

3

Idő : perc másodperc

VI. Az emlékezet fejlesztését a Jose Silva által kifejlesztett memóriafogas segítségével végezzük 3 óra

A tréning ideje alatt 20 memóriafogas megtanulását célozzuk meg. Akár a felső határig is eljuthat bárki, ha erre belső késztetése van. A megadott 51 fogason kívül a tréningvezető biztosítja a többieket is.

Tanácsok a csoporttagoknak:

Minél szokatlanabb a képzettársítás, annál könnyebb visszaemlékezni rá.

Ajánlatos a gondolati asszociációba érzelmet is belevinni, mert úgy könnyebb felidézni azt.

Érdemes naponta használni a memóriafogast a napi vásárolnivalók megjegyzésére. Különösen a történelmi évszámok és az új szavak bevéséséhez nyújt igen nagy segítséget ez a módszer.

Az életrajzi adatok is biztosabban felidézhetők a technika alkalmazásával.

A rendszeres „edzéssel” a memória minden területén javulni fog.

Igen jó szellemi párbajok megvívására is alkalmas.

Szórakoztató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A memóriafogasok:

1 = T (a római egyes tetejére kalap…)

Az egyes szám memóriafogasa : TEA

2 = D (a római kettes két függőlegesét két görbe vonallal összekötjük…)

Az kettes szám memóriafogasa : DUÓ

3 = B (a hármas számjegyet kiegészítjük egy függőlegessel…)

Az hármas szám memóriafogasa : BOA

4 = R (a tükörbe néző 4-es számjegyet eldőlés ellen lábbal egészítünk ki…)

Az négyes szám memóriafogasa : RIO

5 = L (elálló hüvelykujjal 5-öt mutatok…)

Az ötös szám memóriafogasa :

6 = K (az elálló hüvelykujjal mutatott 5-ös számhoz lábként odateszem a másik kezem egyik ujját…)

Az hatos szám memóriafogasa : KŐ

7 = M (összeérintem két kezem hüvelykujjainak végét, így mutatok 5+2 ujjal 7-et, majd két kezemet lefelé fordítom, s így M betűt formálok…)

Az hetes szám memóriafogasa : MIAU

8 = S (befejezetlen 8-as…)

Az nyolcas szám memóriafogasa :

9 = P (hanyagul írt 9-es szám tükörbe néz…)

Az kilences szám memóriafogasa :

0 = C (befejezetlen nulla…) vagy CS mássalhangzó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ötvenegy memóriafogas választási lehetőségekkel:

Tea, tű

Duó, odú, (Ida)

Boa, bú, (Bea)

Rio, óra

Ló, ól, lé

Kő, eke, ék

Miau, emu

Sí, eső

Pá, apa, pia

Tócsa, utca

Tető, tetű

Tüdő, utód, (Tádé)

Tuba, TB (társadalombiztosítás), (Tibi)

Tér, túró, (Teri)

Tál, tél, (Attila)

Teke, tok

Tomi, atom

Tus, utas, (Etus)

Táp, tipp

Dúc, dac

Diéta, dettó, (Detti)

Duda, dada

Dob, db

Dara, dauer (Dóra)

Dália, dűlő

Diák, dákó

Dáma, dóm

Diós, dús

Depó, dipa

Boci, Bécs

Bot, bitó

Bódé, budi

Bab, bábu

Bor, bíró, (Bori)

Bél, bála

Bakó, béka

Bum (vitorlarúd), bim (-bam)

Basa, bús

Bp., BIP

Rece, rács

Rét, aorta

Rádió, redőr

Rab, Rába

Ráró, Auróra

Roló, relé

Rák, rokka, (Réka)

Rum, érem

Rés, óriás

Répa, árpa

Léc, lecsó, (Laci)

Lottó, illat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Két példa a memóriafogas gyakorlati hasznosításához:

Bevásárolni küldött el anyukám az ABC-be. 12-féle árut kell vásárolnom. Nem kell cédulára felírni, hogy el ne felejtsem.

sót

citromot

olajat

kenyeret

cukrot

felvágottat

tejet

margarint

sajtot

lisztet

ketchupot

cigarettát

Hogyan akasztom fel a memóriafogasra a tárgyakat?

Viccből t szórtam nővérem teájába. Az ő fanyar képét látom magam előtt.

Két citrommal zsonglőrködöm. (barátommal közösen)

Egy boa éppen a bőrét olajozza, hogy könnyebb legyen a siklása.

Egy riói kisfiú kenyeret kéreget az utcán. (Talán egy új Pele.)

Cukorral kínálom kedvenc lovamat.

Baltával vágom fel a kőkemény felvágottat.

Miaunak tejet öntök.

Margarinhegyen elnek a gyerekek.

Egy egérke t int a macskának, miközben jóízűen rágcsálja az ellopott sajtot.

Az utcán lévő tócsába egy kisfiú lisztet szór.

Átfestem szép pirosra ketchuppal a házunk tetejét.

A cigaretta árt a tüdőnek.

Memoriterként Petőfi: Az alföld c. költeményét kapták a tanulók. Tudvalevő, hogy ha egy-egy hivószó eszünkbe jut, annak segítségével a versszakot is folytatni tudjuk. Az első sor valamelyik szava szolgál emlékeztetőül.

1. Mit nekem te zordon Kárpátoknak…

- Nem szeretem, ha a nyakamba tűlevelek hullanak

2. Lenn az alföld tengersík vidékin…

- Kettesben álmodozva sétálunk az alföldön

3. Felrepülök ekkor gondolatban…

- A sárkánykígyóvá lett boa nyakában repülök

4. Délibábos ég alatt…

- Rio de Janeiro képét látom a délibábon

5. Méneseknek nyargaló futása…

- Vágtatnak a lovak (véletlen egybeesés)

6. A tanyáknál szellők lágy ölében…

- Kőépület körül ringatózik a búza

7. Ide járnak a szomszéd nádasokból a vadludak esti szürkületben…

- Miau a szürkületben indul vadászni

8. A tanyákon túl… áll magányos dőltkéményű csárda

-A kémény téglái ugráshoz készülődnek

9. A csárdánál törpe nyárfaerdő…

- Apa bent piál a nyárfaerdővel övezett csárdában

10. Ott tenyészik a bús árvalányhaj…

-A tócsában nézegeti magát egy legény árvalányhajjal a kalapjában

11. Messze, hol az ég a földet éri…

- A tetőn át látni az eget

12. Szép vagy alföld,… - Két szép tüdő szolgálja a bölcső kényelmét

VII. A gondolkodás fejlesztésére két feladatlapot adunk 1óra

 

Az első feladat fogalomanalógia-mérés

Keresd az összefüggést a baloldali szópárok között! Ennek alapján párosítsd a jobb oldalon a kiemelt fogalomhoz a mellette lévő négy szó közül az egyiket!

A közös értékelés után hasonló feladat készítésére szólítjuk fel a csoport tagjait, majd azt is értékeljük.

 

A második egy kettős szempontú képes sorozatképzés.

Írd be az üresen hagyott négyzetbe az oda illő ábra betűjelét! Ha elkészültél, jelezd. A megoldás időtartamát írd a lap aljára.

 

 

 

 

 

 

 

 

a.) Fogalomanalógia-mérő

1. ujj – kéz

lábujj - doboz, láb, baba, kabát

2. édes – cukor

savanyú - édes, sütemény, ecet, só

3. nyél – kalapács

kilincs - kulcs, szoba, zár, ajtó

4. szekrény – kabát

pénztár - vásárol, forint, fiók, zsinór

5. lábas – bádog

asztal – szék, fa, láb, tálak

6. pakolás – pakol

emelés - emelet, emelő, emel, emelt

7. erő – merészség

gyengeség – nő, fut, sír, félénkség

8. hal –harcsa

madár – énekel, fülemüle, fészek, bokor

9. hegedű – vonó

dob – hangos, szemle, verő, felvonulás

10. másodperc – perc

perc – idő, hét, nap, óra

11. június – május

augusztus – szept., július, okt., május

12. kígyó – vipera

kutya – fekete, ugat, puli, macska

 

 

 

 

 

VIII. Mit tudsz szüleid munkájáról? 2 óra

 

Előzetes kérdések alapján a csoport tagjai egyenként számolnak be szüleik foglalkozásának minden lényeges kérdéséről. Az azonos foglalkozásúak egymás beszámolóját kiegészítik. Mások kérdéseket tehetnek fel.

 

Mi akartál lenni kiskorodban?

Mi vonzott a kívánt pályához?

Mi a szüleid foglalkozása?

Milyen munkakörben dolgoznak?

Milyen eszközökkel dolgoznak?

Milyen iskolai végzettség szükséges a munkakör betöltéséhez?

Szeretik-e a munkájukat?

Hol dolgoztak már korábban?

Ők mik szerettek volna lenni gyermekkorukban?

Véglegesnek tekintik-e mostani munkahelyüket?

Voltál- e már szüleid munkahelyén?

Milyen előnyökkel, ill. hátrányokkal rendelkezik szüleid munkaköre?

Biztattak- e arra, hogy te is folytasd az ő szakmájukat?

Szívesen lépnél-e az ő örökükbe?

Milyen adottságok szükségesek a szakmájukhoz?

Rendelkezel-e te ilyen tulajdonságokkal?

Most milyen pálya(k) iránt érdeklődsz?

Milyen iskolai végzettség kell hozzá?

Milyen egészségügyi feltételek szükségesek a pályára kerüléshez?

Milyen belső tulajdonságok kellenek a sikeres pályafutáshoz?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IX: Pályaismertető, találkozás felnőttekkel 2 óra

 

A csoportvezető meghív 2-3 felnőttet, akik tájékoztatják a tanulókat munkájukról, munkahelyükről, egykori álmaikról és további terveikről.

A csoportvezető gondoskodik arról, hogy a meghívottak között legyen kevésbé ismert foglalkozás képviselője.

Nem baj, ha az előadók a tanulók valamelyikének szülei.

Előzetes feladatként érdeklődő kérdéseket adhatunk a tanulóknak. Ezek a kérdések sokban hasonlítanak a szülők munkáját elemzőekhez. Mellettük persze a spontán kérdéseknek is helyet kell biztosítanunk.

Mi akart lenni kiskorában?

Mi vonzotta ahhoz a pályához?

Mivel foglalkoztak a szülei?

Milyen iskolákban tanult?

Mi volt az alapszakmája?

Milyen munkaterületeken dolgozott eddig?

A mostani munkaköre kielégíti-e a szakmai érdeklődését?

Milyen különleges adottságok, tulajdonságok kellenek ehhez a munkavégzéshez?

Milyen előbbre jutási lehetőségek vannak ezen a pályán?

Törekszik-e magasabb beosztásba kerülni?

Ha igen, mit kell érte tennie?

Jelenleg mennyi időt fordít önképzésre?

Milyen a viszonya a főnökeivel, ill. a beosztottjaival?

Elégedett-e a jövedelmével?

Van-e külön jövedelmet adó munkája?

Van-e valamilyen hobbyja?

Mennyi időt tölt együtt a családjával?

Szeretné-e, hogy gyermeke az ön pályáját válassza?

Ha nem, milyen foglalkozást szán neki?

Megbeszéli-e otthon a családjával a munkahelyén történteket?

 

 

 

 

 

 

X. Üzemlátogatás 4 óra

 

Az önismereti tréning keretében célszerű két üzemlátogatást szervezni. Fontos kiválasztási szempont az, hogy a két objektum egymástól eltérő karakterű legyen. Például egy konzervüzem és egy autó - összeszerelő üzem.

Az üzemlátogatás előkészítéseként balesetvédelmi oktatást kell tartani a csoport tagjainak.

Néhány tájékozódási szempontot is ismertetni kell annak érdekében, hogy mi várható az üzemben.

A munkahelyi idegenvezetővel előre meg kell beszélni , mennyi ideig tartson a látogatás, milyen nyelvezetet használjon.

Az üzemlátogatást közös értékelés követi. Ez lehet a következő foglalkozás első részében is.

A tanulók véleménye várhatóan eltérő lesz a meglátogatott üzemekről. Az álláspontok ütköztetéséről a csoportvezető gondoskodjék. Saját véleményét azonban ne fejtse ki azonnal, hisz azzal döntően befolyásolhatja a vita kimenetelét.

Minden bizonnyal a második látogatás sikeresebb lesz az elsőnél, mert a korábbi vitában elhangzott vélemények újabb megfigyelési szempontokat is jelentenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XI. Tizenöt év múlva – Álmok a jövőről 2 – 3 óra

 

Ez a témakör az egész tréning záró aktusa. Legalább egy hét álljon a tanulók rendelkezésére a fogalmazás elkészítéséhez.

A csoport tagjai felolvassák dolgozataikat arról, miként alakult életük a másfél évtized során, mennyi valósult meg álmaikból.

Valójában ezek az írások két célt szolgálnak. Az egyik az, hogy terveikről, vágyaikról reális elképzelést adjanak. Ezúttal fény derül arra, hogy a tréning folyamán mennyit fejlődött az önismeretük. Ugyanakkor saját értékeiknek és korlátaiknak ismeretében megvalósítható, határozott célt is kijelölhetnek önmaguk számára.

Amennyiben a dolgozatokból az derül ki, hogy megfogalmazóik illuzórikus álmokat kergetnek, vagy túl pesszimistán látják jövőjüket, a társak és a tréningvezető iránymutatásával korrigálhatják álláspontjukat!

A sikeresen végrehajtott tréningnek azt kell eredményeznie, hogy a résztvevők túlnyomó többsége egy elérhető, megvalósítható jövőképet rajzol meg maga számára.

A dolgozat értékét nem esztétikai mércével kell mérni, de nem fogadhatunk el hevenyészett, összecsapott munkákat sem…

Fontos, hogy minden tanuló felolvassa a fogalmazását. Időt kell biztosítani rá. Akár egy újabb órával is meghosszabbodhat ezáltal az önismeret fejlesztő gyakorlat időtartama.

Valójában e munkákon keresztül tudjuk lemérni a tréning eredményességét.

Ajánlatos összegyűjteni ezeket az írásokat. Lássa el véleményezéssel a csoportvezető, majd egy leragasztott borítékban helyezze el az iskolában, vagy saját lakásán.

Azzal a megjegyzéssel zárja be a tréninget, hogy a majdani 15 éves osztálytalálkozón bontják fel újra a borítékot…

 

 

 

 

 

 

 

A tréning időtartama növelhető. Mindegyik gyakorlat bővíthető, ha a résztvevők kérik, vagy a csoportvezető a kitűzött cél elérése érdekében annak szükségét látja.

 

Ajánlott irodalom

 

Dr. Ágoston György : Neveléselmélet, Tankönyvkiadó, 1973.

Bábosik István – Bíró Katalin: Az ált. iskolás tanulók erkölcsi-társadalmi fejlettségének vizsgálata, Tankönyvkiadó, 1980.

Barkóczi I. – Putnoki J. : Tanulás és motiváció, Tankönyvkiadó, 1980.

Buzás László : A csoportmunka, Tankönyvkiadó, 1980.

M. A. Danyilov – N. I. Boldirev : Pedagógiai metodológia és kutatásmódszertan, Tankönyvkiadó, 1978.

G. Donáth Blanka : Személyiségformáló kiscsoport-munka az iskolában, Akadémia Kiadó, 1980.

Fejlődéslélektan és pedagógiai pszichológia, Kossuth Kiadó, 1978.

Kelemen László : Pedagógiai pszichológia, Tankönyvkiadó, 1986.

Kozéki Béla : A motiválás és motiváció, Akadémiai Kiadó, 1980.

Kozma Tamás : A nevelésszociológia alapjai, Tankönyvkiadó, 1977.

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes : Gyermeklélektan, Gondolat Kiadó, 1981.

Ormai Vera : Fejlődéslélektani gyakorlatok, Tankönyvkiadó, 1976.

Réthy Endréné : A tanítás – tanulási folyamat motivációs lehetőségének vizsgálata, Akadémiai Kiadó, 1988.

Salamon Zoltán : A pedagógiai kutatás módszere, Tankönyvkiadó, 1976.